Október 23-án, szombaton zarándoklaton és kiránduláson vettek részt a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasai.
A nap közös szentmisével kezdődött Pompeiben. A kegytemplom felépülése és a kegyhely kialakulása szorosan összefonódik Boldog Bartolo Lotigo nevével. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafűzért, üdvözül!” A sugallat alapján úgy érezte Pompeiben templomot kell építeni a Rózsafűzér Királynője tiszteletére.
A Rózsafűzér Királynője kápolnában közösen imádkoztunk nemzeti ünnepünkön, kérve azt a kegyelmet, hogy Szűz Máriához hasonlóan egyre inkább Lélek szerint élő emberek lehessünk, figyelve a Szentlélek rezdüléseire, együtt működve, együtt munkálkodva a kegyelemmel. A szentmise végén elénekeltük nemzetünk Himnuszát és rózsafűzért is imádkoztunk.
Ezt követően bejártuk az ókori Pompeji utcáit, melyet a Vezúv kitörése 79-ben elpusztított, és amely feltárása óta Olaszország egyik kiemelt turisztikai célpontja.
A délutáni órákban érkeztünk meg Nápolyba, ahol utunk a Santa Maria Assunta-katedrálisba vezetett. A dóm a Nápolyi Főegyházmegye fő temploma, itt őrzik a város védőszentjének, Szent Januáriusz püspöknek az ereklyéit. A vérereklye általában évente háromszor válik cseppfolyóssá: szeptember 19-én, a szent emlékünnepén, május első vasárnapja előtti szombaton és december 6-án, a Vezúv 1631-es kitörésének évfordulóján. A csoda idején a megszáradt, vörösszínű vérrög valódi, cseppfolyós vérré változik.
A közös ima és a városnézés után vacsorával ért véget a nap, ezt követően lelkileg, szellemileg feltöltődve indultunk vissza Rómába.
Bakos Tamás
