Dr. Németh Norbert rektor

Dr. Németh Norbert, rektor

Dr. Németh Norbert Zalaegerszegen született 1976. december 6-án. 2001. június 14-én szentelték pappá a Szombathelyi Egyházmegye szolgálatára.2001 és 2006 között káplán volt Kőszegen, majd 2006 és 2008 között plébános volt Szombathelyen, ezt követően 2008 és 2011 között tanulmányi szabadságon volt Rómában.
Dogmatikus teológiából Rómában a Pápai Gergely Egyetemen szerzett doktorátust 2011-ben.
2011. augusztus 1-től egyetemi lelkész Szombathelyen, 2012 és 2018 között a II. jános Pál Katolikus Szakkollégium igazgatója, 2016-tól a Győri Hittudományi Főiskola Szombathelyi Képzési Központjának szakigazgatója, 2018-tól a Szombathelyi Egyházmegye pasztorális helynöke és a II. János Pál Katolikus Szakkollégium spirituálisa.
2018. november 15-től a római Pápai Magyar Intézet rektora.

Rómában diákévei alatt az egyház katolikus-egyetemes jellegét ismerte meg

Nagyon szép három évet töltött a PMI-ben, a Pápai Magyar Intézetben 2008 és 2011 között, aminek a végén szentségi teológiából doktori fokozatot szerzett. Szép emlékeket őriz erről az időszakról, a ház nagyszerű közösségéről. Róma városa pedig nagy lehetőséget adott neki a katolicitás felfedezésében, az apostolokhoz, a Péter utódhoz és az egyházhoz való hűségben. Róma viszonyítási pont a katolikusok életében és ezt valóban így élte meg, főként a jezsuita Gergely Egyetem nemzetközi jellegét és így nagyszerű osztálytársak között tanulva, sok élménnyel feltöltődve érkezett haza, Szombathelyre, ahonnét most a kinevezés Rómába szólította. Mohos Gábor újonnan kinevezett püspöktől vette a feladatait, a Pápai Magyar Intézet vezetését, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia római ügyvivői szerepét, illetve a szentszéki magyar nagykövetség tanácsosi feladatát.

A PMI-ben atyja szeretne lenni a rábízott atyáknak

Fiatalon nevezték ki, hiszen a rábízott növendékek között vannak nála korosabbak is, de lévén, hogy az életkor egy napról napra gyógyuló betegség, ám a papi életében szerzett tapasztalatok alapján és Isten kegyelmében bízva reméli, hogy a rábízott kis nyájat majd vezetni tudja. Legfontosabb feladatának tekinti, hogy atyjuk legyen az ottani atyáknak, hogy megteremtse számukra annak a lehetőségét, hogy nyugodtan végezhessék tanulmányaikat, számolva a nyelvi nehézségeikből adódó gondjaikkal is.

Hivatása: családi gyökerek, papi példák, személyes Isten-kapcsolat   

Norbert atya zalaegerszegi származású és hivatásában meghatározó szerepet töltött be a családi ház. Nagyon hálás a nagyszülő és szülők hitéért és példájáért, akik a kommunizmus alatt is templomba járó emberek voltak. Ez a bátor hitvallás nagyszerű táptalaj a hivatása számára. Mégsem „paptojás”, nem bölcsőtől kezdve készült a hivatására. A szüleitől kapta a Jóisten szeretetét és a hit erejét, de emellett ugyanolyan fontosnak tartja, hogy látott és megismert nagyszerű papokat, akik fantasztikus példát adtak neki, mondván: Na, így én is szeretnék pap lenni! A hivatás harmadik tényezője annak titokzatos, személyes és ajándék jellege közte és az Isten között.

Lendületes és egészséges gimnáziumi évek

Tanulmányi éveiről Norbert atya elmondja, hogy sajátos módon – a taxisblokád miatt – nem tudott bekerülni az Esztergomi Ferences Gimnáziumba, de mivel a ferencesek otthon, Szombathelyen indítottak egy új középiskolai katolikus kollégiumot, így annak lett a tagja. Így kollégiumot választott és a város erős Nagy Lajos gimnáziumában tanult. Nagyon gazdag szép négy volt ez, sok élménnyel, tánccal, sporttal, szerelemmel teli.

Az íróasztaltól soha ne legyen távol a térdeplő

Tizennyolc éves korában jelentkezett a szombathelyi szemináriumba, püspöke Budapestre küldte a Központi Szemináriumba és a Pázmány Egyetem Hittudományi Karán tanult. Sokat jelentett számára Fila Béla atya, teológia tanára példája, aki lelkére kötötte, hogy íróasztalától soha ne legyen távol a térdeplője, ahol imádkozik. Amit tanultok, arról imádkozzatok! – tartotta meg emlékezetében, mert ő is immár tizenhét éven át tanított főiskolán dogmatikát.

Nagyszerű plébánosa volt  

Örömei között említi, hogy 2001-ben szentelték pappá és az első, ötéves állomáshelye Kőszeg volt. Szeretettel emlékezik egykori nagyszerű főnökére, Nagy József atyára, akitől sokat tanult. Tőle tanulta meg a közösségi egyházképet. Ez az ötéves kőszegi időszak számára a papi élet első szerelme.

Fontosnak tartja az emberi alapot, amire maga az Isten is ráépíti a kegyelmét. Megbecsüli a tanulást, a folyamatos önképzést, illetve a sportot, amit ő egyfajta modern aszkézisnek tart és amit itt Rómában is tovább folytat, fut a közeli Gianicolo dombon, közben pedig imádkozik.

Írói tevékenységéről megvallja, hogy Szombathelyen egyetemi lelkészként külön kurzusokat tartott, felnőtt katekézist, egyfajta utcai, érthető teológiát tanított. Közérdekű témákat keresett, mint az élet végső értelme, a halál és a feltámadás kérdése, a kezdetek, a teremtés, a fejlődés értelme, Istennek atyai és anyai arca, a liturgia szerepe és mélysége…  

Írás: Vértesaljai László SJ