A Római Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasai május elején Monte Cassinóba tettek tanulmányutat.
Szent Benedek 529-ben ezen a hegyen alapította azt a kolostort, amit az első bencés apátságnak nevezhetünk. Az itt élő szerzetesek számára írta meg a regulát, amely azóta már másfél évezrede szabja meg a bencés szerzetesek életmódját.
A rend innen, Monte Cassinóból kiindulva jutott el az egész világon mindenhova, hogy segítse megélni a kereszténységet, hogy előmozdítsa a kultúrát és a tudományt. Az apátság három pápát adott a katolikus egyháznak, tanult itt többek között Aquinói Szent Tamás is, és a scriptoriumban számos felbecsülhetetlen értékű kézirat született.
Bár az épületegyüttes az évszázadok során négyszer teljesen elpusztult, és számos alkalommal kifosztották az apátságot, a bencés rend és az Egyetemes Egyház történetének fontos helyszíne.
Monte Cassinóból a Tirrén-tenger partján fekvő, mintegy 2500 éves Terracina városába vezetett a tanulmányút. A város ősi főterén álló dómot az 5-6. században építették a korábbi Jupiter templom helyére, és a 2. században élt terracinai vértanú, Szent Caesarius tiszteletére szentelték. Így mintegy ezerötszáz éve ad helyet a keresztény liturgiának a többször átépített dóm.
Itáliában a kereszténység gyökerei, a patrisztikus kor szinte kézzel tapintható. Tanulmányútjuk során a PMI ösztöndíjasainak erre nyílt lehetősége.
Szöveg: R.A. Fotó: Versler Sándor