2021. február 20-án a vizsgaidőszak után, a második félév kezdetén a Pápai Magyar Egyházi Intézet lakóinak egy része Viterboba zarándokolt. A tavaszias hétvége kitűnő alkalmat biztosított Olaszország szerte a kirándulásokra. Sok ember indult útra, hogy a szabadban tölthesse a napja egy részét. A négy faltól megszabadulva a friss levegő és a természet adta lehetőségek különösen felértékelődtek az utóbbi időszakban.
A PMI zarándoklata során megtekintett városról és nevezetességeiről a következők mindenképpen megemlítendőek:
Viterbo, Lazio-régióban, Közép-Olaszországban található, Rómától mintegy 60 km-re északi irányba. A 67000 lakosú város jelenleg püspöki székhely. Történelmét tekintve pedig elmondható róla, hogy az etruszk valamint a korai római időszakban nem tartozott a jelentős települések sorába. Augutus idején élte az első aranykorát, a VIII. században pedig Kis Pipin ajándékaként a pápasághoz került. A XI. századtól már, mint szabad várost találhatjuk meg a feljegyzésekben. A XII. században pedig több lakosa volt, mint Róma városának. 1192-től püspöki székhely, 1257 és 1281 között pedig pápai székhelyként is funkcionált. Viterbo városában választották meg IV. Orbán-, V. Hadrián-, XXI. János-, III. Miklós pápákat.
Viterbo a környező mezőgazdasági vidék terményfeldolgozásának és a kereskedelmének központja. Élelmiszer-, kerámia-, papír- és elektrotechnikai iparral rendelkezik.
A városban a szebbnél szebb templomok mellett találhatunk többek között egyetemet, színházakat és számos múzeumot.
A legjelentősebb műemlék-templomai a következők:
San Sisto-templom (9-12. század).
San Lorenzo-katedrális (12. századi, gótikus toronnyal és 16. századi homlokzattal).
Santa Maria Nuova-templom (11-12. századi, kolostorudvarral).
San Francesco-templom (12-13. századi, gótikus stílusú, a 20. században újjáépítették). Falain belül található két pápa sírja. Valamint magyar vonatkozása is jelentős, hiszen Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéi is megtalálhatóak benne.
Santa Maria della Verità-templom (14-15 századi, a 20. században újjáépítették).
Santa Maria della Quercia-kolostoregyüttes (1470-1525).
A városban eltöltött séták, templom-látogatások, közös imádságok után a PMI ösztöndíjasai a Braccianoi tóhoz látogattak el. A fotókon is látható természeti szépség magától értetődő módon nagy élményt és igazi lelki-testi feltöltődést biztosított a római forgatagból kiszakadt zarándokok számára.
Szöveg: Füleczki István
Fotó: Versler Sándor és Füleczki István