Montecassinóba zarándokoltak a Pápai Magyar Intézet tagjai

Október 23-án a római Pápai Magyar Intézet növendékei és rektora Montecassinóba zarándokoltak, hogy szentmisén mutassanak be és együtt imádkozzanak Magyarországért, szeretteikért és a magyar szerzetességért a nyugati szerzetesség és a bencés lelkiség egyik legfontosabb központjában, a Pannonhalmához hasonlóan területi apátságként működő monostor székesegyházában, Szent Benedek és Szent Skolasztika sírja felett.

Szent Benedek ezen a helyen alapította meg 529 körül az első nyugati szerzetesközösséget. Itt írta reguláját, amely nemcsak a bencés konföderáció, de számos ebből táplálkozó szerzetesközösség életének az alapját képezi. A longobárdok majd a szaracénok pusztítását, illetve egy 1349-es földrengést követően a monostort utoljára a szövetségesek tették 1944-ben szinte a földdel egyenlővé, ám olasz segítséggel gyorsan újjáépült.

VI. Pál pápa 1964. október 24-én szentelte fel újra a bazilikát, és ekkor nyilvánította Szent Benedeket, a béke hirdetőjét Pacis Nuntius kezdetű apostoli levelével Európa fővédőszentjévé. A monostor megtekintése után a hegy lábánál fekvő ókori Casinum (Cassino) maradványait, romjaiban is lenyűgöző amfiteátrumát nézték meg a római Pápai Magyar Intézet tagjai. A zarándoklat következő állomása a Montecassinóval szomszédos Aquino volt, az Aquinói grófok székhelye.

A család leghíresebb tagja a Doctor Angelicus, vagyis az angyali doktor Aquinói Szent Tamás, aki mintegy hétszáz évvel Szent Benedek után, 1225 körül született, és akinek közbenjárását a szent csontereklyéje előtt kérték a posztgraduális tanulmányaikat Rómában végző növendékek. Megtekintették az aquinói székesegyházat, a román stílusban épült középkori templomot és a grófok családi várát; ellátogattak a közeli Roccaseccába, ahol jelenlegi ismereteink szerint a nagy teológus szent született.

Ekképp adóztak a XIII. századi domonkos szent emléke előtt, akinek a teológiai életműve a mai napig meghatározza a hittudományt.

Pápai Magyar Intézet/Magyar Kurír