Kettős ünnep a Pápai Magyar Intézetben (2020)

November 13-a az idei évben dupla ünnep a Pápai Magyar Intézetben: egyrészt 80 éves a Pápai Magyar Intézet, másrészt pedig az Intézet búcsúünnepét tartja a magyar szentek és boldogok emléknapján.

Nemcsak az 1940-ben történt alapításért, hanem az azóta eltelt nyolc évtizedért adtak hálát. 80 éve ennek az intézménynek a falai közül kerülnek ki azok a papok, akik közül a legtöbben ma is hűséggel és értékes módon végzik szolgálatukat a Magyarországon, sőt többen a határainkon túl is.

1999 óta hagyomány, hogy november 13-át, a magyar szentek és boldogok ünnepét saját ünnepeként, búcsúként üli meg a Pápai Magyar Intézet, mivel mind az alapítás napja (Kármelhegyi Boldogasszony) mind a kápolna búcsúja (Szent Kereszt felmagasztalása) a nyári tanítási szünetre esik. Nemzetünk szentjeinek példája és közbenjárása kíséri 1940 óta az Intézet életét.

Izgalmas 80 éve volt a PMI-nek. Volt ebben a nyolc évtizedben világháború, kommunista diktatúra, rendszerváltás és azóta harminc újabb esztendő. Beimádkozott és beszédes falai vannak a magyar papi kollégiumnak, amelynek a Tevere partján felépített római Falconieri Palota ad otthont. Az évek során több mint 300 magyar pap folytatott itt az intézet ösztöndíjasaként tanulmányokat, és ezeket legtöbbször sikeresen be is fejezték.

Az ünnepi szentmisét és szentbeszédet a Pápai Magyar Intézetet felügyelő Vigilancia Bizottságának elnöke, Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes tartotta. A szentmisén együtt ünnepelt és koncelebrált Németh Norbert, az intézet rektora, valamint a Vigilancia Bizottság egyik tagja, Melo Lajos domonkos szerzetes, továbbá az intézet ösztöndíjas papjai.

A Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasainak aktualizálta az ünnep mondanivalóját Szentmártoni Mihály: „A szentek olyan emberek, akik mindig időszerű üzenetet tolmácsolnak felénk. Első és alapvető üzenetük az, hogy földi létünket két pólus között éljük: a jelen és a jövő, a mostani és örökkévaló között. A szentek olyan emberek, akik a jelent élik, de a jövőre irányítják tekintetüket.”

Németh Norbert, az intézet rektora ünnepi beszédében kiemelte: „Bármit alapítunk és felépítünk, akarva-akaratlanul is egymásra építkezünk. Ez a tény üzenetet hordoz, hiszen értéket őrzünk meg, mentünk át és közvetítünk az Intézet falai között egy újabb papi generációnak azzal a feladattal, hogy hitünket, hivatásunkat és a teológiai műhelymunkát tovább kell adnunk. Mások vállán állunk.” Serédi Jusztinián bíboros 80 évvel ezelőtt fontosnak tartotta, hogy pápai rangú papi kollégium legyen itt, az Örök Városban. Nyolc évtizeddel az alapítás után azt ünnepli az Intézet, hogy rajta akar maradni gyökerein, meg akarja becsülni történetét és mindazokat, akik a jelen papi generáció előtt jártak.

Különleges kegyelem, ha valaki az örök városban végezhet spektrumot tágító, egyetemesség élményt garantáló teológiai tanulmányokat közel Szent Péter utódához, összekapcsolódva a római egyház egészével. Isten áldását kérték az ösztöndíjas papok a Pápai Magyar Intézet szolgálatára, minden élő és elhunyt tagjára, a magyar egyházra és a magyar népre.

Szentmártoni Mihály a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasait biztatva hangsúlyozta: „Minden keresztény életszentségre hivatott, ez pedig pontosan ugyanazt jelenti, amit a szentek tettek: mi vagyunk a mai kor, a mai idők, a mai társadalom sója és napfénye, gyertyalángja és jó illata. Nem kell szükségszerűen világtávlatokban szentekké válnunk. A mi hivatásunk és küldetésünk az, hogy a saját kis világunkban, közvetlen környezetünkben úgy éljünk, hogy az eljövendő mennyek országára irányítsuk tekintetünket. Hitünknek ez az isteni távlata ad erőt ahhoz, hogy bátran szembe nézzünk a jelen pillanat kihívásaival, nehézségeivel és ellentmondásaival. Ha így élünk, akkor miénk lesznek az evangéliumi Boldogságok ígéretei.”

XII. Piusz pápa 1940-ben megalapította a Pápai Magyar Egyházi Intézetet, engedélyezve számára a kitüntető, és a Szent Péter utódával való szorosabb kapcsolatot is jelentő „pápai” elnevezés használatát. Az alapító dekrétum 1940. július 16-án, Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén kelt. Az intézet a Via Giulián található Falconieri Palota II. emeletét kapta meg, míg az alatta és felette levő részeket továbbra is az állami akadémia használta és használja. Már 1928-tól kezdve működött a történelmi Falconieri-palotában egy papi osztály, és ez az intézmény kapta meg – Serédi Jusztinián bíboros kérésére – a pápai alapító okiratot, amely azon kívül, hogy a papi kollégium rangját emelte, különleges biztonságot is nyújtott a számára.

Az ünnepi szentmise az Olaszországi Magyar Katolikus Misszió facebook oldalán vagy IDE kattintva tekinthető meg.

Szöveg: Dr. Németh Norbert, rektor
Fotó: Versler Sándor