A magyar szentek és boldogok ünnepe a Pápai Magyar Egyházi Intézetben

Immár hagyomány, hogy november 13-át, a magyar szentek és boldogok ünnepét az intézmény saját ünnepeként ülik meg a Pápai Magyar Intézetben, hiszen mind az alapítás napja (Kármelhegyi Boldogasszony) mind a kápolna búcsúja (Szent Kereszt felmagasztalása) a nyári tanítási szünetre esik.

A kápolnát eredetileg ugyanis Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelték, titulusa akkor változott meg, amikor Prokop Péter pap festőművész az 1956-os forradalom leverése után két évvel kifestette azt. Az akkor itt élő emigráns magyar papok ugyanis ezen a módon is sorsközösséget akartak vállalni az otthoniakkal. A kápolnának van egy olyan, szintén Prokop Péter által festett falfestménye is, amely az ismertebb magyar szenteket ábrázolja.

Ebben az évben a magyar mindenszentek ünnepi zsolozsmáját az intézet rektora, Németh Norbert vezette.

Az ünnepi ebéden részt vettek a szentszéki hivatalok, pápai egyetemek, társkollégiumok és magyar intézmények képviselői, többek között Angelo Acerbi címzetes érsek, hazánk rendszerváltást követő első apostoli nunciusa, Habsburg-Lotharingiai Eduard főherceg, Magyarország szentszéki nagykövete, aki elsőbeosztottjával, Érszegi Márk Auréllal érkezett, Kovács Ádám Zoltán nagykövet, hazánk olaszországi nagykövetségének vezetője, aki titkárával, a politikai ügyek referensével, Dr. Róth Mártonnal érkezett.