A kápolna

Jaksity Iván felvétele, 2016

A papi élet liturgikus központja a kápolna, amely az Intézet harmincéves fennállásának emlékére, 1958-ban újult meg. Ekkor díszítette freskóival Prokop Péter.Az ünnepélyes megnyitása – a ma már nem meglévő – márvány oltár konszekrációjával 1958. december 4-én történt. Akkoriban még mindig kettő oltára volt a kápolnának, ma egy szembemiséző oltárral rendelkezik. Ha valaki betér ide, és tud a palota 1948 és 1964 közötti történetéről, valamint eszébe jutnak az 1956 őszén és utána Magyarországon történt események, nem tudja nem észrevenni a párhuzamokat. A kápolna egyik falát 1958 előtt a Kármelhegyi Boldogasszony képe díszítette, ünnepe az alapító dekrétum dátuma is volt egyben. 1958-tól a főoltárkép egy Kálvária-jelenet lett, így a kápolna titulusa Szent Kereszt felmagasztalására változott. A bal oldalfalon a 137. zsoltár (1–2. vers) jajkiáltása („ott ültünk Babilon folyóvizei mellett és sírtunk […] A fűzfákra akasztottuk ott hangszereinket”), és a magyar szentek, a stilizált magyar templomok, a Szent Korona, valamint a sarokban szerényen, de mégis határozottan megjelenő magyar címer kétségkívül Magyarországra emlékeztetik azt, aki a kápolnában imádkozik. Az oldalfal központi témája az angyali üdvözlet, amelyben a keresztény remény jelenik meg, az irgalmas Istenben való bizalomra serkentve a betérőt. Ugyanígy érződik azonban Róma közelsége is, hiszen a jobb oldalfal főalakja Szent Péter apostol, mögötte a palotától nem messze lévő bazilika kupolájának sziluettje látható. A stilizált itáliai templomok és épületek előtt az apostolok kara, több rendalapító – akik szerzetesrendjeit a kommunizmus idején Magyarországon üldözték –, valamint a modern kor embere számára is aktuális példát adó szentek alakja kapott helyett. A hátul szerényen meghúzódó Bosco Szent János alakjában a festő arcvonásait fedezhetjük fel. A kápolnában található egy, ugyancsak ebben az évben készült keresztút is, amely megfestésekor Prokop Péter állítólag a Magyarországról való elmenekülése során látott arcokra emlékezett. A kápolna 2002-ben az egykori növendék, Kada Lajos érsek hagyatékából Hajnal János alkotásával, négy, az evangélistákat ábrázoló üvegablakkal gazdagodott. Mivel a búcsúünnep a tanítási szünidő idejére esik, ezért 1999 óta november 13-át, a magyar szentek és boldogok napját ünneplik itt meg kiemelten.