Magyar doktori védés a római Pápai Szalézi Egyetemen

Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye papja, a Pápai Magyar Egyházi Intézet volt-növendéke A katekétaképzés és a mentorálás kapcsolata Magyarországon. Módszertani és kataketikai paradigmaváltás az emberi növekedés és a spirituális kísérés aspektusai mentén címmel védte meg doktori dolgozatát január 21-én a Pápai Szalézi Egyetemen, Rómában.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete; Érszegi Márk Aurél, a szentszéki nagykövetség első tanácsosa; Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora; a Rómában tanuló és szolgálatot teljesítő magyar lelkipásztorok, az egyetem hallgatói, valamint a doktorandusz megyéstársai.

A Pápai Magyar Intézet egykori növendéke egy aktuális kateketikai témát dolgozott fel. A dolgozat első része hazai kontextusba helyezve mutatja be a katekézis tapasztalatait és a katekétaképzés gyakorlatát, ismerteti a Szeged-Csanádi Egyházmegye hitoktatói körében végzett kutatás eredményeit, valamint az ez alapján megfogalmazott következtetéseket. A kutatást értékelve a katekétáknak segítő–támogató, szakmai és pasztorális kísérésre van szükségük, melyre leghatékonyabban egy mentori folyamat nyújthat megoldást.

A dolgozat szerzője interdiszciplináris megoldást javasol, melyben a teológiai kritériumok segítenek megőrizni a biblikus, ekkleziológiai és kateketikai kereteket, míg a humántudományokból kiemelt szempontok jelentősen hozzájárulnak az ember életében végbemenő változások és belső folyamatok helyes értelmezéséhez. A két terület dialógusából új mentor–kateketikai modell született, melynek pontjait és fázisait strukturált formában dolgozták ki.

Forrás és fotó: Pápai Magyar Intézet

Karácsonyvárás a Szentszéki Nagykövetségen

 

 

 

Magyarország Szentszékhez rendelt nagykövete, Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard december 13-án látta vendégül a Rómában tanuló magyar atyákat és papnövendékeket. Nagykövet úr bemutatta a nagykövetség munkáját és az elmúlt év legfontosabb eseményeiről számolt be. Megvallotta, hogy missziójának egyik legfontosabb feladata, hogy Magyarországról beszéljen és a magyarok értékeit megismertesse mindenkivel. A karácsony-várás jegyében karácsonyi és adventi énekeket énekeltünk.

Mikulás Ünnep a PMI-ben

A Rómában élő magyar papok, papnövendékek, szerzetesek és szerzetesnők hagyományos Szent Miklós-napi ünneplésükre december 6-án gyűltek össze a Pápai Magyar Intézetben. Az Örök Városban jelenleg közel hatvanan élnek magyar egyházi személyek, főként Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből. A két legnagyobb létszámú közösség a Collegium Germanicumban et Hungaricum és a Pápai Magyar Intézetben található.

 

Jorge Carlos Patrón Wong érsek látogatása a Pápai Magyar Intézetben

December 3-án Mons. Jorge Carlos Patrón Wong érsek, a Klérus Kongregáció titkára tett látogatást a Pápai Magyar Intézetben

Az érsek vezette titkárság látja el a római papi kollégiumok és szemináriumok szentszéki felügyeletét. Egy testvéri találkozás és vacsora keretében lehetősége nyílt a PMI növendékeinek a bemutatkozásra és a magyarországi Katolikus Egyház gazdag hagyományait oszthatták meg Wong érsekkel. Szóba kerültek a szentjeink, vértanúink, a kommunizmus alatt hősiesen helytálló hitvallóink és a magyarság azon páratlan kincse, hogy Isten kegyelméből oly sokszor újrakezdhettünk.

November 21-én Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Pápai Magyar Intézetben mutatta be sajtóbeszélgetésen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit

 

Az esemény az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtóirodája és a Magyarország Szentszéki Nagykövetsége együttműködésével jött létre. A tájékoztatón részt vett Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete, aki kiemelte a 2020-as budapesti világesemény jelentőségét.

Erdő Péter bíboros részletesen bemutatta a kongresszus programjait, ismertette a helyszíneket, valamint beszélt az eddig megrendezett eseményekről és a NEK népszerűsítéséről. Kiemelte az eucharisztikus kongresszus egyhetes programsorozatának nyitómiséjét, melyet az újonnan átadott Puskás Ferenc Stadionban mutatnak be, és a szentmise keretében több mint négyezer gyerek találkozik majd először az Eucharisztiában jelen lévő Jézussal.

A főpásztor felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy már megkezdődött a regisztráció a NEK-re, továbbá figyelemükbe ajánlotta a folyamatosan frissülő weboldalt és hírlevelet.

A tanácskozáson jelen volt a legnagyobb katolikus televíziós csatorna és hírügynökség, az EWTN, a kanadai Salt + Light Media, a spanyol Nuestra Voz; Sárközy Júlia, az MTVA római tudósítója, valamint számos vatikáni újságíró, szakértő. A katolikus média legfontosabb kommunikációs csatornáinak képviselői a NEK előkészületeivel kapcsolatban tettek fel kérdéseket: szóba került többek között Ferenc pápa esetleges részvétele a kongresszuson, illetve az eddig regisztrált személyek és csoportok száma.

A Pápai Magyar Intézet zarándoklata Orvieto városába 2019. október 26-án, avagy lelki készület az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A 2020-ban Magyarországon megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve 2019. október 26-án Orvietoba látogatottak a Pápai Magyar Intézet lakói. Németh Norbert rektor és Ignazio Ceffalia vezetésével, aki, mint olasz pap biztosítja a Házban lakó magyar ösztöndíjas papok számára az olasz nyelv gyakorlási lehetőségét. A magyar ösztöndíjas papok élmény dús kirándulások során a már említett Orvieto városán kívül elzarándokoltak Bolsena és Montefiascone városaiba is.

Az Intézet lakói számára külön ajándék és Istentől való kegyelem volt, hogy bár messze a hazától, de mégis konkrét módon is készülhettek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Hiszen egy-egy ilyen színhelyen, vagyis egy-egy eucharisztikus csoda egykori színhelyén az ember elmélyülve, imádkozva, kissé elcsendesedve igazán közel érezheti magát az Oltáriszentségben velünk és köztünk élő Jézussal, aki „Urunk és Mesterünk, barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk.” – miként imádkozzuk a 2020-as Kongresszusra készülő imádságban, minden szentmise előtt. Az ima ezen szavai, mintegy megelevenedtek a zarándoklaton résztvevő atyák szívében és lelkében.

Az egynapos kirándulás Orvieto városában kezdődött, ahol a bazilika után az atyák ellátogattak a helyi katakombarendszerbe. Ezt követően pedig Bolsena városában tekintették meg az eucharisztikus csoda helyszínét és a főbb nevezetességeket. Végül Montefiscone városában zárult a zarándoklat.

A Pápai Magyar Intézet egy-egy tanév során, több hasonló kirándulást és zarándoklatot is szervez az Intézetben lakók számára, hiszen a teológiai tanulmányokban való előrehaladás és a romanitásban való gazdagodás mellet fontos szempont az is, hogy a Róma közelében és még a távolabb lévő helyeket is felfedezzék, megismerjék a külföldön tanuló magyar papok.

A zarándoklatot összegezve, elmondhatjuk, hogy a Pápai Magyar Intézet lakói felejthetetlen élményekkel gazdagodva térhettek vissza az Örök Városba, ahol feltöltődve folytathatják teológiai tanulmányaikat.

Jelenleg a Pápai Magyar Intézetben 7-en folytatnak posztgraduális tanulmányokat:  Ádám Miklós, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papja a Pápai Biblikus Intézetben biblikumot, Kara Nándor a Szabadkai Egyházmegyéből a Pápai Szent Kereszt Egyetemen liturgikus teológiát, Óra Krisztián a Szombathelyi Egyházmegyéből az Augustinianumban patrisztikát tanul; Füleczki István az Egri Főegyházmegyéből és Vlaj Márk a Győri Egyházmegyéből dogmatikát, Szép Attila a Pécsi Egyházmegyéből erkölcsteológiát, Versler Sándor az Egri Főegyházmegyéből pedig fundamentális teológiát tanul a Pápai Gergely Egyetemen.

Bolsena-i eucharisztikus csoda Orvieto kincse lett

1263-ban egy Péter von Prag nevű német pap misézett Bolsenában a Szent Krisztina Templomban. Komoly kételyei támadtak, hogy Krisztus valóságosan jelen van-e az átváltoztatott ostyában. Mikor a Szent Krisztina Templomban az átváltoztatás szavait kimondta, vércseppek jelentek meg az átváltoztatott ostyán, és a vér a kezén át az oltárra és a korporáléra folyt. Amint látta ezt, megszakította a misét, és sietve Orvieto-ba utazott, ahol IV. Orbán pápa élt. A történet hallatán a pápa megbocsátott neki kételkedéséért, és megbízottakat küldött Bolsenába, hogy vizsgálják ki az esetet, később a csoda bizonyítékát, a szent vérrel átitatott korporálét Orvietoba vitték át és ott őrzik ma is. A sekrestyés és a plébánia összes tagja, akik tanúi voltak az eseménynek, megerősítették a csodát. Egy évvel később, 1264 augusztusában Orbán pápa elrendelte az Űrnapját, Krisztus szent testének és vérének ünnepét.

Füleczki István

A magyar szentek és boldogok ünnepe a Pápai Magyar Egyházi Intézetben

Immár hagyomány, hogy november 13-át, a magyar szentek és boldogok ünnepét az intézmény saját ünnepeként ülik meg a Pápai Magyar Intézetben, hiszen mind az alapítás napja (Kármelhegyi Boldogasszony) mind a kápolna búcsúja (Szent Kereszt felmagasztalása) a nyári tanítási szünetre esik.

A kápolnát eredetileg ugyanis Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelték, titulusa akkor változott meg, amikor Prokop Péter pap festőművész az 1956-os forradalom leverése után két évvel kifestette azt. Az akkor itt élő emigráns magyar papok ugyanis ezen a módon is sorsközösséget akartak vállalni az otthoniakkal. A kápolnának van egy olyan, szintén Prokop Péter által festett falfestménye is, amely az ismertebb magyar szenteket ábrázolja.

Ebben az évben a magyar mindenszentek ünnepi zsolozsmáját az intézet rektora, Németh Norbert vezette.

Az ünnepi ebéden részt vettek a szentszéki hivatalok, pápai egyetemek, társkollégiumok és magyar intézmények képviselői, többek között Angelo Acerbi címzetes érsek, hazánk rendszerváltást követő első apostoli nunciusa, Habsburg-Lotharingiai Eduard főherceg, Magyarország szentszéki nagykövete, aki elsőbeosztottjával, Érszegi Márk Auréllal érkezett, Kovács Ádám Zoltán nagykövet, hazánk olaszországi nagykövetségének vezetője, aki titkárával, a politikai ügyek referensével, Dr. Róth Mártonnal érkezett.

Magyarok Nagyasszonya búcsút ünnepeltek a Szent Péter Bazilika altemplomában, a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában

Október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén a vatikáni Szent Péter-bazilika Magna Domina Hungarorum-kápolnájában búcsúi szentmisét mutatott be Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora.

Az ünnepi szentmisén részt vettek a Rómában dolgozó és tanuló papok, kispapok és szerzetesek, valamint a római magyar közösség tagjai, élükön Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövettel. A mise előtt, köszöntőjében Németh László Imre prelátus, a római Szent István Ház igazgatója elmondta, a magyarok kápolnáját 39 évvel ezelőtt szentelte fel II. János Pál pápa, és az akkori ünnepség résztvevői közül többen ma is itt vannak a kápolnában.

Németh Norbert szentbeszédében a vasárnap szentté avatandó Newman bíborost idézte: „Áttekintve Európa fölött, láthatjuk, hogy nem a hangsúlyosan Máriát tisztelő közösségek azok, akik megszűntek Fiát imádni, hanem éppen azok a közösségek, akik Mária tiszteletéről lemondtak.” A szónok felidézte a nagypénteki golgotai jelentet, amikor Jézus Jánosra bízta az édesanyját. A haldokló Krisztus nem akarta zavarba hozni János apostolt, amikor a Szent Szüzet rábízta. Szava – „Íme, a te anyád!” – végrendelet, nem pedig valamiféle bemutatás. Nem azt mondta: „Ő az én anyám!”, hiszen így ez csupán Jézus családi ügye maradt volna. De Jézus ránk, az Egyházra hagyott anyát. A keresztfa tövében Máriának és a szeretett tanítványnak egymásra bízásával a mi legszemélyesebb közösségünk története kezdődött el. Mi ugyanis nem Jézus csapata, szakköre, vagy mozgalma vagyunk, hanem Anyaszentegyház. Jézus végrendelete értelmében Mária a mi édesanyánk. Jézus nemcsak anyjáról és az egyik tanítványáról gondoskodott, hanem az őt követő összes embert egy családdá tette. Jézus családot alapított, de nem a gének által programozott alapon, hanem a Szentlélek programja szerint.

Nekünk, magyaroknak ez a családi kötelék egy még szorosabb kapcsolatot jelent a mennyek országával – mutatott rá Németh Norbert. Mária a Magyarok Nagyasszonya, s ünnepének gyökerében ott áll Szent István királyunk, a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Az „alapító atya” rájött a továbbélés titkára. Országfelajánlása nem egy idős ember kétségbeesett tette volt; a szent király országa számára a legbiztosabb szövetségest és támaszt kereste, akit Máriában talált meg. Az egész országot, annak múltját és jövőét jelképező koronát ajánlotta fel neki.

Mekkora kincsünk nekünk Szűz Mária; a több mint 1100 éves hazánkban, és 2000 éves kereszténységünkben kötődünk hozzá. Van tehát anyánk, nem vagyunk árvák és nem vagyunk egyedül. Merjünk Máriára, mint anyánkra és nagyasszonyunkra hagyatkozni! Ajánljuk fel magunkat Szűz Máriának, legyen övé a jövőnk, legyen övé az ő Magyarországa, a Regnum Marianum – buzdított Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora.

Forrás: Vatikáni Rádió

Veni Sante szentmise a Pápai Magyar Egyházi Intézetben

Október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén Szentlélekhívó szentmisét tartottak Rómában, a Pápai Magyar Egyházi Intézetben. Az eucharisztikus ünneplést Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az intézet protektora vezette. A szentmisén a házban lakó, tanulmányaikat az örök városban folytató magyar atyákon túl részt vettek Szentmártoni Mihály jezsuita és Melo Lajos domonkos atyák, az intézet felügyeletét ellátó Vigilancia Bizottság tagjai, valamint az intézet munkatársai is.

Homíliájában Erdő Péter bíboros szentírási és az egyház kétezer éves történetéből vett példák segítségével rámutatott a szegénység igazi jelentésére. A keresztény ember az Isten gazdagságát szemlélve felfedezi a saját szegénységét, valamint azt a tényt is, hogy mindent egyedül az Úrnak köszönhet. Jézus Krisztus bár gazdag volt, értünk szegénnyé lett, hogy az ő szegénysége által gazdagok lehessünk. Anyagi értelemben akár gazdag, akár szegény valaki, az igazi gazdagsága az Istentől van. A keresztény ember, és a krisztusi közösségek számára nagy kihívás, hogy ne elégedjen meg azzal, hogy a saját erejére, tehetségére, anyagi lehetőségére támaszkodjon csak, hanem magát Krisztust adja a világnak. A római tanulmányok és tapasztalatok ebben segíthetik az ösztöndíjas atyákat, hogy e tekintetben is gazdagodva térhessenek haza.

Ebben a tanévben a Németh Norbert rektor vezette Pápai Magyar Egyházi Intézetnek egy olasz lakó mellett hét magyar lakója van, akik négy pápai egyetemen végzik tanulmányaikat:

Ádám Miklós (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye) a Pápai Biblikus Intézetben biblikumot tanul,

Füleczki István (Egri Főegyházmegye) a Gergely Egyetemen dogmatikát,

Kara Nándor (Szabadkai Egyházmegye) Santa Crocen liturgikus teológiát,

Óra Krisztián (Szombathelyi Egyházmegye) Augustinianumban patrisztikát,

Szép Attila (Pécsi Egyházmegye) a Gergely Egyetemen erkölcsteológiát,

Versler Sándor (Egri Főegyházmegye) a Gergely Egyetemen fundamentális teológiát, illetve

Vlaj Márk (Győri Egyházmegye) a Gergely Egyetemen dogmatikát tanul.

Boldogasszony kiállítás Rómában – köszönetnyilvánítás a csíksomlyói pápalátogatásért

Forrás: http://magyarorszagszentszek.blogspot.com/2019/10/

A Boldogasszony-kiállítás megnyitója:
Szász Jenő NSKI-elnök, P. Stefano Cecchin OFM, Habsburg-Lotharingiai-Eduard nagykövet,
Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita, és a Kultúra Pápai Tanácsát képviselő Mons. Kovács Gergely
(fotó: Várhelyi Klára)

 

A kortárs magyar vallásos művészet rangos bemutatkozásaként Rómába érkezett a Boldogasszony kiállítás. A rendkívüli gyűjtemény „Magna Domina Hungarorum” címmel október első felében a Szentszék egyes hivatalainak otthont adó Kancellária-palota földszinti kiállítótermeiben látogatható, Áder János köztársasági elnök, továbbá a Kultúra Pápai Tanácsa, valamint a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia védnökségével.

 

A megnyitóra Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében október 1-jén került sor, az egyik legszebb reneszánsz épületnek tartott Kancellária-palota Giorgio Vasari freskóival ékes dísztermében. A Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület, vatikáni hivatalok és római egyházi intézmények képviselőinek, valamint a római magyar közösség tagjainak jelenlétében megtartott ünnepséget a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet Szent Damján Kórusának éneke tette emelkedettebbé. Az eseményen a kiállító művészek közül részt vett Melocco Miklós, Molnár János és Párkányi Raab Péter.

 

Ünnepség a római Kancellária-palota ún. Vasari-termében (fotó: Várhelyi KlÁra)
Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet köszöntőjében egyebek mellett emlékeztetett, hogy a kiállítás időzítése a vatikáni bazilikában található Magyarok Nagyasszonya kápolna búcsúünnepéhez kapcsolódik, egyúttal jelképes köszönetnyilvánítás Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói látogatásáért.

 

(fotó: Várhelyi Klára)

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke elmondta, 2015-ben a csíksomlyói kegyszobor 500. évfordulója tiszteletére 55 magyar kortárs művészt kértek fel a Szűzanyával kapcsolatos alkotások elkészítésére. A Kárpát-Haza Galéria közreműködésével, Tóth Norbert kurátor munkája nyomán létrehozott tárlat egyszerre jeleníti meg a magyarság összetartozását és keresztény gyökereit. Szász Jenő emlékeztetett: a mai magyarok is folyamatosan tanúságot tesznek Mária-hűségéről, aminek legszebb jele a Csíksomlyói pünkösdi zarándoklat. Ebben a hitben, a Szűzanya és őseink hagyománya iránti tiszteletben erősítette meg a Kárpát-medence magyarságát Ferenc pápa, aki együtt imádkozott velünk Csíksomlyón és Arany-rózsával ajándékozta meg a Csíksomlyói Szűz Máriát.

 

A görögkatolikus papnövendékek Szent Damján-kórusának énekével kezdődött a megnyitó ünnepség
(fotó: Várhelyi Klára)
Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus metropolita beszédében a Boldogasszony cím mögött rejlő lelki üzenetet fejtette ki. Rámutatott: egy családban, ha az édesanya boldog, akkor a család egésze az, így Szűz Mária boldog volta minden hívő számára öröm forrása.

 

P. Stefano Cecchin OFM és Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet (fotó: Várhelyi K.)

A Szűz Mária-tisztelet kutatása tekintetében legrangosabb tudományos intézménynek számító Nemzetközi Pápai Mária Akadémia elnöke, Stefano Cecchin ferences atya előadásában összefoglalta a magyar Mária-tisztelet sajátosságait az egyetemes katolicizmus összefüggésében. Aláhúzta a magyar királyok Mária-tiszteletének jelentőségét nemcsak hazánk, de a térség más országai számára is, kiemelve, hogy általa „Mária országának”, a Regnum Marianumnak egykor fontos szerepe volt a régió evangelizálásában. Arra buzdított, hogy keresztény identitásának felvállalásával és védelmezésével a magyarság ma is mutasson példát Európa számára.

Szász Jenő a Magyarok Nagyasszonya szobrát ajándékozta Ferenc pápának
(Fotó: Vatican Media)
Szász Jenő, az NSKI elnöke az október 2-i általános kihallgatás során találkozott Ferenc pápával, akinek átnyújtotta Józsa Judit Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobrának egy példányát, megköszönve a Szentatyának a magyarság jeles kegyhelye, Csíksomlyó iránti kitüntető figyelmét.