Mindszenty-emlékmise a Santo Stefano Rotondo-bazilikában

Május 9-én délután a Santo Stefano Rotondo-bazilikában Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának nyugalmazott prefektusa vezette a szertartást, amelyen számos római magyar pap koncelebrált. A misét, melyen a Böjte Csaba árváiból álló „Szent Ferenc Kiskórusa” énekelt, a Mária Rádió élőben közvetítette.

Beszédében Angelo Amato bíboros örömét fejezte ki, amiért nemrég a pápa hivatalosan elismerte Mindszenty bíboros erényeinek hősies voltát, majd felhívta a figyelmet a csoda kieszközlésének fontosságára, valamint arra, hogy további feladatot jelent Mindszenty bíboros „életét, erényeit és életszentségét” a világgal is megismertetni. Beszéde további részében az immár Tiszteletreméltó címmel illetett bíboros életének erényes és önfeláldozó vonatkozásait emelte ki, megemlítve, hogy „nagyon szerette Egyházát és hazáját, védelmezte népét és hitét”, ezért „életszentsége a magyar egyházat nemesítve egyúttal az egyetemes Egyházat is meghatja és nemesebbé teszi”. Zárszóként Amato bíboros leszögezte: „fehérvértanúsága ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a hitük miatt üldözött és megölt számos mai keresztény vértanúsága”.

 

 A szentmise végén Dr. Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora mondott köszönetet Amato bíborosnak, a gyermekkórusnak, a jelen levő csoportoknak és vezetőiknek, továbbá a szentszéki diplomáciai testület megjelent képviselőinek, illetve Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövetnek.
Forrás: https://magyarorszagszentszek.blogspot.com

Az olasz csizma sarkában éves kirándulásukon a Pápai Magyar Intézet növendékei

A Rómában tanulmányokat folytató atyák azzal a céllal indultak Dél-Olaszországba május második hétvégéjén, hogy Itália kevésbé ismert részét is felfedezzék, bejárják a mesés Puglia-t, nagyobb városait és legfőképpen Szent Miklós kultuszát megismerjék.

Szent Miklós kultuszáról közismert tartományi székhelyen, Bariban a comboniánus missziós atyák vendégszeretetét élvezhette a római zarándok-csapat.

Már Bari városa előtt lenyűgözik az érkezőket a rendkívüli hangulatáról híres trullo-knak nevezett építmények, melyek már évszázadok óta ott állnak a kereskedelmi utak mentén. A trullo egy olyan száraz építészeti eljárással készített kunyhó, melynek süveg alakú teteje van. Ezek a trullok régen egy-egy család lakhelyéül szolgáltak. Jellegzetességük, hogy az épület kialakításához semmiféle kötőanyagot és tartószerkezetet nem használtak.

Bari védőszentje San Nicola di Mira (Szent Miklós püspök)  III. századi szent, akit hagyományosan az olasz Babbo Natale (Mikluás) néven ismerünk. A város bazilikájában őrzik Szent Miklós ereklyéit. Éppen azokban a napokban látogatott a Pápai Magyar Intézet Bariba, amikor Szent Miklós Bariba való „megérkezésére” emlékeznek. Ezen napokban Bari lakói felidézik a Szentnek a „megérkezését” azzal a szép szokással, hogy a körmenetet a tengeren tartják. A helyiek a hajóikon kísérik Szent Miklós ereklyéit a város kikötőjében. Az a rendkívüli lehetőség gazdagította a római papi közösség zarándoklatát, hogy a Szent sírja fölött ünnepelhették a szentmisét, másnap pedig az atyák a helyi közösség vasárnapi miséjébe kapcsolódhattak be.

Bari látványosságai mellett lehetősége nyílt a zarándoknak arra is, hogy megtekintsék Caste del Monte-t, II. Frigyes német-római császár által épített legismertebb várat, amely az UNESCO Világörökség része. Szintén az Adriai-tenger partján található Trani városa is a kirándulás célpontja volt, ahol San Nicola Pellegrino Bazilikát (amely Puglia tartomány egyik kiemelkedő építészeti alkotása közvetlenül a tenger partján) tekintették meg az ösztöndíjasok, és a nap végén a kikötő egyik kedves éttermében fogyasztották el a vacsorát.

A dél-olaszországi kirándulás másik apropója az idei évben Európa kulturális fővárosának választott Matera megtekintése volt. A város nevezetessége a Sassi di Matera. Ez a város történelmi központja, amely barlanglakások sokaságából áll, amely szintén az UNESCO Világörökség része.

Ferenc pápa elismerte Mindszenty József hősies erényeit – Erdő Péter bíboros nyilatkozata

Nagy örömmel értesültünk róla, hogy Ferenc pápa jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy Isten szolgája Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket.

Ezentúl tehát hivatalosan is tiszteletreméltónak nevezhetjük őt. Fontos lépés ez a boldoggá avatás felé, hiszen most már az imameghallgatások és csodák felülvizsgálata kezdődik. Ennek pozitív eredménye megmutathatja, hogy Mindszenty bíboros személyére nemcsak úgy tekinthetünk, mint példaképünkre, hanem hathatós közbenjárásával támogatni is tud minket.

Hosszú évtizedek imádsága és munkája után különös kegyelem számunkra Egyházunk legfőbb hatóságának elismerése. Ezért hálás köszönetet mondunk a Szentatyának és tovább folytatjuk imádságunkat, hogy tiszteletreméltó elődünket, aki minden szenvedést vállalva, rettenthetetlen hűséggel szerette Istent, Egyházunkat és népünket, mielőbb a boldogok sorában ünnepelhessük.

Róma, 2019. február 13.

Erdő Péter
bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása

Házszentelést tartottak a Pápai Magyar Intézetben és a Szentszéki Nagykövetségen

Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódóan január 13-án, vasárnap a római Pápai Magyar Intézetben hagyományos házszentelést tartottak, január 17-én, csütörtökön pedig Magyarország Szentszéki Nagykövetségének házszentelésére került sor.

A házszentelésen résztvevők Isten áldását kérték intézetükre és papi szolgálatukra; s ezúttal is több, a Palazzo Falconieri-ben lakó családhoz is bekopogtak, megszentelve az itt élők és szolgálók római lakóhelyét.

A római házszentelések sorát Magyarország Szentszéki Nagykövetségén folytatták a Pápai Magyar Intézet lakói, ahol Habsburg-Lotharingiai Eduarddal, szentszéki nagykövettel és munkatársaival imádkoztak Isten áldásáért, kérve a Gondviselés égi ajándékait otthonukra, munkahelyükre és szolgálatukra.

Rómában, a Szent Alfonz Akadémián doktorált Czapkó Mihály

Január 15-én Rómában, a Pápai Lateráni Egyetemhez tartozó Szent Alfonz Akadémián védte meg a migráció jelenségének erkölcsteológiai megfontolásairól és javaslatairól szóló doktori értekezését Czapkó Mihály, az Egri Főegyházmegye lelkipásztora.

A védésen részt vett Ternyák Csaba egri érsek, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, az intézetben tanuló ösztöndíjas papok, Stefan Dartmann SJ, a Collegium Germanicum et Hungaricum rektora, valamint a kollégium számos növendéke. Az egyházi elöljárók és teológiai tanárok mellett számos barátja, ismerőse és egyházmegyés paptársa is elkísérte Czapkó Mihályt.

Értekezésének címe: Igazságosság és irgalmasság. Erkölcsteológiai megfontolások és javaslatok a migráció jelenségével kapcsolatban. A korunkban nagyon aktuális téma és annak kifejtése elnyerte a bíráló professzorok és a hallgatóság tetszését egyaránt.

* * *

Czapkó Mihály jelenleg az Egri Hittudományi Főiskola tanára és az Érseki Papnevelő Intézet prefektusa. 1985-ben Szolnokon született, és Besenyszögön nevelkedett. Teológiai tanulmányait az Érseki Papnevelő Intézet növendékeként az Egri Hittudományi Főiskolán kezdte, majd a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként a Pápai Gergely Egyetemen folytatta Rómában. 2012-ben szentelték pappá. 2012 és 2014 között Rómában, a Szent Alfonz Akadémián folytatta tanulmányait, ahol szaklicenciátust szerzett erkölcsteológiából. 2014-től 2016-ig Gyöngyös-Felsővárosban kápláni szolgálatot teljesített, 2016 és 2018 között írta a doktori disszertációját Rómában, miközben egy Róma környéki plébánián lelkipásztori szolgálatot is végzett. 2018-ban kapta teológiai tanári és prefektusi kinevezését.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Karácsonyvárás Rómában, a Pápai Magyar Intézetben

A kilencvenegy éve magyar tulajdonban lévő római Falconieri-palota falai közt működő Pápai Magyar Intézetben jelenleg kilenc magyar ösztöndíjas pap lakik: Ádám Miklós (Esztergom-Budapest) biblikumot, Füleczki István (Eger) dogmatikus teológiát, Dobos András (Miskolc) keleti teológiát, Kara Nándor (Szabadka) liturgikus teológiát, Lábár Tamás (Pécs) egyháztörténelmet, Nagy Csaba (Debrecen-Nyíregyháza) házasság- és családteológiát, Óra Krisztián (Szombathely) patrisztikát, Szép Attila (Pécs) erkölcsteológiát, valamint Végerbauer Richárd (Győr) biblikus teológiát tanul.

Az adventi időszak második felében a Rómában tanulmányokat folytató atyák és kispapok élete is felgyorsul, hiszen a tanulással párhuzamosan sok, karácsonyra felkészítő lehetőséget kínál Róma városa, a pápai egyetemek és természetesen szép számmal akadnak magyar vonatkozású ünnepek is.

Magyarország Szentszékhez rendelt nagykövete, Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard december 13-án látta vendégül a Rómában tanuló magyar atyákat és papnövendékeket. Nagykövet úr bemutatta a nagykövetség munkáját és kedves családját. Megvallotta, hogy missziójának egyik legfontosabb feladata, hogy Magyarországról beszéljen és a magyarok értékeit megismertesse mindenkivel. A karácsony-várás jegyében karácsonyi és adventi énekeket énekeltünk.

A Pápai Magyar Intézetben szombaton tartottuk a Karácsony-váró meghitt, családias ünnepünket. Ekkor – a házban élő régi szokást követve – a ház lakói megajándékozták egymást. Egy olyan paptestvérnek készítettünk ajándékot, akinek a nevét kihúztuk advent első napján, hogy érte imádkozzunk és őt ezen az estén megajándékozzuk.

Sokat hallottuk adventben: „Készítsétek az Úr útját!” Az út mindig valahová, valakihez vezet, amely sehová se vezet, az labirintus, nem út, hanem útvesztő. Arra akar ráébreszteni a karácsony, hogy Isten útja hozzánk, emberekhez vezet, ez lesz az ünnep lényege. Az ember útja pedig Istenhez kell, hogy vezessen, erre szólít az advent. Elindulni a fény után, elindulni a bűnbánat útján, elkezdeni rendbe rakni a rendbe tenni valókat. Ha Isten útja az emberhez vezet, az ember útja Istenhez tart, akkor van találkozás Isten és ember között, ennek a boldog találkozásnak az előkészítéséhez kaptunk segítséget ezen az estén a Pápai Magyar Intézetben.

December 15-én és 16-án a hagyományoknak megfelelően a római Német-Magyar Pápai Kollégiumban adventi koncertre hívtak a ház elöljárói és növendékei. A színvonalas koncerten, amely magyar ajándékokat is tartogatott – számos magyar pap és kispap is részt vett.

Mikulás-est a Pápai Magyar Intézetben

A Rómában élő magyar szerzetesek és szerzetesnők, papnövendékek és papok hagyományos Mikulás Estre gyűltek össze december 6-án, Szent Miklós ünnepén a Pápai Magyar Intézetben.

Az este közös adventi imával, képmeditációval és énekléssel kezdődött, majd a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasai lepték meg műsorukkal a jelenlévőket, amelyben felidézték az elmúlt év legjelentősebb magyar vonatkozású római eseményeit “híradó” formában.

Jelenleg az Örök Városban közel ötvenen élnek magyar egyházi személyek, főként Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből. A két legnagyobb létszámú közösség a Collegium Germanicumban et Hungaricum és a Pápai Magyar Intézetben található.

Te Deum a római Pápai Magyar Intézetben

Június 4-én tartotta a Pápai Magyar Intézet tanév végi hálaadó szentmiséjét Rómában, a Santa Barbara dei Librai-templomban.

Mivel a középkori istenháza egy időben a könyvkiadással, tudománnyal foglalkozók kegyes társulatáé volt, ezért Szent Borbála mellett Aquinói Szent Tamás és Istenes Szent János is védőszentjei a templomnak.

A szentmise főcelebránsa és szónoka az intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság elnöke, Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes, a Pápai Gergely Egyetem professzora volt, aki homíliájában a hálaadás kapcsán a boldogságokról beszélt. Jelen volt még a bizottság másik két tagja, Melo Lajos domonkos szerzetes, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója és Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője; Törő András (Debrecen-Nyíregyháza), aki doktori kutatószabadságon van ezekben a napokban az Örök Városban, valamint az intézetben dolgozó munkatársak.

Ebben az akadémiai évben a római Falconieri-palota falai közt működő, Tóth Tamás (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) pápai káplán, rektor vezette Pápai Magyar Intézetben hat magyar ösztöndíjas pap lakott: Ádám Miklós (Esztergom-Budapest) biblikumot, Bokor Zoltán (Szombathely) erkölcsteológiát, Dobos András (Miskolc) keleti teológiát, Molnár János (Szombathely) erkölcsteológiát, Nagy Csaba (Debrecen-Nyíregyháza) házasság- és családteológiát, Végerbauer Richárd (Győr) pedig biblikus teológiát tanult.

Fotó: PMI; Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Szicíliában jártak a Pápai Magyar Intézetben lakó papok

A pünkösdi hétvégén, május 17. és 20. között a római Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora és papjai Giorgio Demetrio Gallarónak, a szicíliai Piana degli Albanesi püspökének és az egyházmegye egyik papjának, a PMI-ben lakó Ignazio Ceffalia pápai káplánnak meghívására látogattak a dél-olasz szigetre.

Piana degli Albanesi közvetlenül a Szentszéknek alárendelt egyházmegye, amelyet a Szicíliában elő arberesek – italo-albán görögkatolikusok – számára alapítottak. Az itt élő albán kisebbség ősei a 15–16. században, a török hódítás elől menekülve érkeztek a szigetre. Sok nehézség közepette a mai napig megőrizték nyelvüket és szokásaikat.

Szicília mindig kultúrák találkozópontja volt, és sok szállal kötődik a keleti kultúrához is. Az ókorban Magna Graecia (Nagy Görögország) része volt, majd a Római Birodalom kettészakadását követően Bizánc fennhatósága alá került. Ezt követően az első ezredforduló táján arabok, majd a normannok uralták; az újkorban hosszabb ideig spanyol uralom alatt állt.

A Pápai Magyar Intézetből érkező vendégek első útja Szent Rozália barlangjához vezetett. Palermo védőszentje, Rozália normann nemesi családból származott; egy közeli hegyen élt vezeklő életet a 11. század második felében. Holttestét ugyanott találták meg csodálatos módon mintegy ötszáz évvel később.

A sziget déli részén fekvő Agrigento már Magna Graecia emlékét őrzi: itt találhatók Európa ma ismert legnagyobb alapterületű ókori görög templomának maradványai. Cefalù, Monreale katedrálisai, csakúgy, mint a palermói Cappella Palatina (Palotakápolna) a bizánci, arab és a normann építészet nyomait viselik magukon.

Pünkösdvasárnap, május 20-án a PMI papjai Piana degli Albanesi község egyik bizánci rítusú plébániatemplomában olasz, görög és albán nyelvű ünnepi liturgián vettek részt az intézetben élő görögkatolikus atyák vezetésével.

Fotó: Pápai Magyar Intézet

Magyar Kurír