A Pápai Magyar Intézet zarándoklata Orvieto városába 2019. október 26-án, avagy lelki készület az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A 2020-ban Magyarországon megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve 2019. október 26-án Orvietoba látogatottak a Pápai Magyar Intézet lakói. Németh Norbert rektor és Ignazio Ceffalia vezetésével, aki, mint olasz pap biztosítja a Házban lakó magyar ösztöndíjas papok számára az olasz nyelv gyakorlási lehetőségét. A magyar ösztöndíjas papok élmény dús kirándulások során a már említett Orvieto városán kívül elzarándokoltak Bolsena és Montefiascone városaiba is.

Az Intézet lakói számára külön ajándék és Istentől való kegyelem volt, hogy bár messze a hazától, de mégis konkrét módon is készülhettek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Hiszen egy-egy ilyen színhelyen, vagyis egy-egy eucharisztikus csoda egykori színhelyén az ember elmélyülve, imádkozva, kissé elcsendesedve igazán közel érezheti magát az Oltáriszentségben velünk és köztünk élő Jézussal, aki „Urunk és Mesterünk, barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk.” – miként imádkozzuk a 2020-as Kongresszusra készülő imádságban, minden szentmise előtt. Az ima ezen szavai, mintegy megelevenedtek a zarándoklaton résztvevő atyák szívében és lelkében.

Az egynapos kirándulás Orvieto városában kezdődött, ahol a bazilika után az atyák ellátogattak a helyi katakombarendszerbe. Ezt követően pedig Bolsena városában tekintették meg az eucharisztikus csoda helyszínét és a főbb nevezetességeket. Végül Montefiscone városában zárult a zarándoklat.

A Pápai Magyar Intézet egy-egy tanév során, több hasonló kirándulást és zarándoklatot is szervez az Intézetben lakók számára, hiszen a teológiai tanulmányokban való előrehaladás és a romanitásban való gazdagodás mellet fontos szempont az is, hogy a Róma közelében és még a távolabb lévő helyeket is felfedezzék, megismerjék a külföldön tanuló magyar papok.

A zarándoklatot összegezve, elmondhatjuk, hogy a Pápai Magyar Intézet lakói felejthetetlen élményekkel gazdagodva térhettek vissza az Örök Városba, ahol feltöltődve folytathatják teológiai tanulmányaikat.

Jelenleg a Pápai Magyar Intézetben 7-en folytatnak posztgraduális tanulmányokat:  Ádám Miklós, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papja a Pápai Biblikus Intézetben biblikumot, Kara Nándor a Szabadkai Egyházmegyéből a Pápai Szent Kereszt Egyetemen liturgikus teológiát, Óra Krisztián a Szombathelyi Egyházmegyéből az Augustinianumban patrisztikát tanul; Füleczki István az Egri Főegyházmegyéből és Vlaj Márk a Győri Egyházmegyéből dogmatikát, Szép Attila a Pécsi Egyházmegyéből erkölcsteológiát, Versler Sándor az Egri Főegyházmegyéből pedig fundamentális teológiát tanul a Pápai Gergely Egyetemen.

Bolsena-i eucharisztikus csoda Orvieto kincse lett

1263-ban egy Péter von Prag nevű német pap misézett Bolsenában a Szent Krisztina Templomban. Komoly kételyei támadtak, hogy Krisztus valóságosan jelen van-e az átváltoztatott ostyában. Mikor a Szent Krisztina Templomban az átváltoztatás szavait kimondta, vércseppek jelentek meg az átváltoztatott ostyán, és a vér a kezén át az oltárra és a korporáléra folyt. Amint látta ezt, megszakította a misét, és sietve Orvieto-ba utazott, ahol IV. Orbán pápa élt. A történet hallatán a pápa megbocsátott neki kételkedéséért, és megbízottakat küldött Bolsenába, hogy vizsgálják ki az esetet, később a csoda bizonyítékát, a szent vérrel átitatott korporálét Orvietoba vitték át és ott őrzik ma is. A sekrestyés és a plébánia összes tagja, akik tanúi voltak az eseménynek, megerősítették a csodát. Egy évvel később, 1264 augusztusában Orbán pápa elrendelte az Űrnapját, Krisztus szent testének és vérének ünnepét.

Füleczki István

A magyar szentek és boldogok ünnepe a Pápai Magyar Egyházi Intézetben

Immár hagyomány, hogy november 13-át, a magyar szentek és boldogok ünnepét az intézmény saját ünnepeként ülik meg a Pápai Magyar Intézetben, hiszen mind az alapítás napja (Kármelhegyi Boldogasszony) mind a kápolna búcsúja (Szent Kereszt felmagasztalása) a nyári tanítási szünetre esik.

A kápolnát eredetileg ugyanis Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelték, titulusa akkor változott meg, amikor Prokop Péter pap festőművész az 1956-os forradalom leverése után két évvel kifestette azt. Az akkor itt élő emigráns magyar papok ugyanis ezen a módon is sorsközösséget akartak vállalni az otthoniakkal. A kápolnának van egy olyan, szintén Prokop Péter által festett falfestménye is, amely az ismertebb magyar szenteket ábrázolja.

Ebben az évben a magyar mindenszentek ünnepi zsolozsmáját az intézet rektora, Németh Norbert vezette.

Az ünnepi ebéden részt vettek a szentszéki hivatalok, pápai egyetemek, társkollégiumok és magyar intézmények képviselői, többek között Angelo Acerbi címzetes érsek, hazánk rendszerváltást követő első apostoli nunciusa, Habsburg-Lotharingiai Eduard főherceg, Magyarország szentszéki nagykövete, aki elsőbeosztottjával, Érszegi Márk Auréllal érkezett, Kovács Ádám Zoltán nagykövet, hazánk olaszországi nagykövetségének vezetője, aki titkárával, a politikai ügyek referensével, Dr. Róth Mártonnal érkezett.

Magyarok Nagyasszonya búcsút ünnepeltek a Szent Péter Bazilika altemplomában, a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában

Október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén a vatikáni Szent Péter-bazilika Magna Domina Hungarorum-kápolnájában búcsúi szentmisét mutatott be Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora.

Az ünnepi szentmisén részt vettek a Rómában dolgozó és tanuló papok, kispapok és szerzetesek, valamint a római magyar közösség tagjai, élükön Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövettel. A mise előtt, köszöntőjében Németh László Imre prelátus, a római Szent István Ház igazgatója elmondta, a magyarok kápolnáját 39 évvel ezelőtt szentelte fel II. János Pál pápa, és az akkori ünnepség résztvevői közül többen ma is itt vannak a kápolnában.

Németh Norbert szentbeszédében a vasárnap szentté avatandó Newman bíborost idézte: „Áttekintve Európa fölött, láthatjuk, hogy nem a hangsúlyosan Máriát tisztelő közösségek azok, akik megszűntek Fiát imádni, hanem éppen azok a közösségek, akik Mária tiszteletéről lemondtak.” A szónok felidézte a nagypénteki golgotai jelentet, amikor Jézus Jánosra bízta az édesanyját. A haldokló Krisztus nem akarta zavarba hozni János apostolt, amikor a Szent Szüzet rábízta. Szava – „Íme, a te anyád!” – végrendelet, nem pedig valamiféle bemutatás. Nem azt mondta: „Ő az én anyám!”, hiszen így ez csupán Jézus családi ügye maradt volna. De Jézus ránk, az Egyházra hagyott anyát. A keresztfa tövében Máriának és a szeretett tanítványnak egymásra bízásával a mi legszemélyesebb közösségünk története kezdődött el. Mi ugyanis nem Jézus csapata, szakköre, vagy mozgalma vagyunk, hanem Anyaszentegyház. Jézus végrendelete értelmében Mária a mi édesanyánk. Jézus nemcsak anyjáról és az egyik tanítványáról gondoskodott, hanem az őt követő összes embert egy családdá tette. Jézus családot alapított, de nem a gének által programozott alapon, hanem a Szentlélek programja szerint.

Nekünk, magyaroknak ez a családi kötelék egy még szorosabb kapcsolatot jelent a mennyek országával – mutatott rá Németh Norbert. Mária a Magyarok Nagyasszonya, s ünnepének gyökerében ott áll Szent István királyunk, a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Az „alapító atya” rájött a továbbélés titkára. Országfelajánlása nem egy idős ember kétségbeesett tette volt; a szent király országa számára a legbiztosabb szövetségest és támaszt kereste, akit Máriában talált meg. Az egész országot, annak múltját és jövőét jelképező koronát ajánlotta fel neki.

Mekkora kincsünk nekünk Szűz Mária; a több mint 1100 éves hazánkban, és 2000 éves kereszténységünkben kötődünk hozzá. Van tehát anyánk, nem vagyunk árvák és nem vagyunk egyedül. Merjünk Máriára, mint anyánkra és nagyasszonyunkra hagyatkozni! Ajánljuk fel magunkat Szűz Máriának, legyen övé a jövőnk, legyen övé az ő Magyarországa, a Regnum Marianum – buzdított Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora.

Forrás: Vatikáni Rádió

Veni Sante szentmise a Pápai Magyar Egyházi Intézetben

Október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén Szentlélekhívó szentmisét tartottak Rómában, a Pápai Magyar Egyházi Intézetben. Az eucharisztikus ünneplést Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az intézet protektora vezette. A szentmisén a házban lakó, tanulmányaikat az örök városban folytató magyar atyákon túl részt vettek Szentmártoni Mihály jezsuita és Melo Lajos domonkos atyák, az intézet felügyeletét ellátó Vigilancia Bizottság tagjai, valamint az intézet munkatársai is.

Homíliájában Erdő Péter bíboros szentírási és az egyház kétezer éves történetéből vett példák segítségével rámutatott a szegénység igazi jelentésére. A keresztény ember az Isten gazdagságát szemlélve felfedezi a saját szegénységét, valamint azt a tényt is, hogy mindent egyedül az Úrnak köszönhet. Jézus Krisztus bár gazdag volt, értünk szegénnyé lett, hogy az ő szegénysége által gazdagok lehessünk. Anyagi értelemben akár gazdag, akár szegény valaki, az igazi gazdagsága az Istentől van. A keresztény ember, és a krisztusi közösségek számára nagy kihívás, hogy ne elégedjen meg azzal, hogy a saját erejére, tehetségére, anyagi lehetőségére támaszkodjon csak, hanem magát Krisztust adja a világnak. A római tanulmányok és tapasztalatok ebben segíthetik az ösztöndíjas atyákat, hogy e tekintetben is gazdagodva térhessenek haza.

Ebben a tanévben a Németh Norbert rektor vezette Pápai Magyar Egyházi Intézetnek egy olasz lakó mellett hét magyar lakója van, akik négy pápai egyetemen végzik tanulmányaikat:

Ádám Miklós (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye) a Pápai Biblikus Intézetben biblikumot tanul,

Füleczki István (Egri Főegyházmegye) a Gergely Egyetemen dogmatikát,

Kara Nándor (Szabadkai Egyházmegye) Santa Crocen liturgikus teológiát,

Óra Krisztián (Szombathelyi Egyházmegye) Augustinianumban patrisztikát,

Szép Attila (Pécsi Egyházmegye) a Gergely Egyetemen erkölcsteológiát,

Versler Sándor (Egri Főegyházmegye) a Gergely Egyetemen fundamentális teológiát, illetve

Vlaj Márk (Győri Egyházmegye) a Gergely Egyetemen dogmatikát tanul.

Boldogasszony kiállítás Rómában – köszönetnyilvánítás a csíksomlyói pápalátogatásért

Forrás: http://magyarorszagszentszek.blogspot.com/2019/10/

A Boldogasszony-kiállítás megnyitója:
Szász Jenő NSKI-elnök, P. Stefano Cecchin OFM, Habsburg-Lotharingiai-Eduard nagykövet,
Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita, és a Kultúra Pápai Tanácsát képviselő Mons. Kovács Gergely
(fotó: Várhelyi Klára)

 

A kortárs magyar vallásos művészet rangos bemutatkozásaként Rómába érkezett a Boldogasszony kiállítás. A rendkívüli gyűjtemény „Magna Domina Hungarorum” címmel október első felében a Szentszék egyes hivatalainak otthont adó Kancellária-palota földszinti kiállítótermeiben látogatható, Áder János köztársasági elnök, továbbá a Kultúra Pápai Tanácsa, valamint a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia védnökségével.

 

A megnyitóra Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében október 1-jén került sor, az egyik legszebb reneszánsz épületnek tartott Kancellária-palota Giorgio Vasari freskóival ékes dísztermében. A Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület, vatikáni hivatalok és római egyházi intézmények képviselőinek, valamint a római magyar közösség tagjainak jelenlétében megtartott ünnepséget a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet Szent Damján Kórusának éneke tette emelkedettebbé. Az eseményen a kiállító művészek közül részt vett Melocco Miklós, Molnár János és Párkányi Raab Péter.

 

Ünnepség a római Kancellária-palota ún. Vasari-termében (fotó: Várhelyi KlÁra)
Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet köszöntőjében egyebek mellett emlékeztetett, hogy a kiállítás időzítése a vatikáni bazilikában található Magyarok Nagyasszonya kápolna búcsúünnepéhez kapcsolódik, egyúttal jelképes köszönetnyilvánítás Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói látogatásáért.

 

(fotó: Várhelyi Klára)

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke elmondta, 2015-ben a csíksomlyói kegyszobor 500. évfordulója tiszteletére 55 magyar kortárs művészt kértek fel a Szűzanyával kapcsolatos alkotások elkészítésére. A Kárpát-Haza Galéria közreműködésével, Tóth Norbert kurátor munkája nyomán létrehozott tárlat egyszerre jeleníti meg a magyarság összetartozását és keresztény gyökereit. Szász Jenő emlékeztetett: a mai magyarok is folyamatosan tanúságot tesznek Mária-hűségéről, aminek legszebb jele a Csíksomlyói pünkösdi zarándoklat. Ebben a hitben, a Szűzanya és őseink hagyománya iránti tiszteletben erősítette meg a Kárpát-medence magyarságát Ferenc pápa, aki együtt imádkozott velünk Csíksomlyón és Arany-rózsával ajándékozta meg a Csíksomlyói Szűz Máriát.

 

A görögkatolikus papnövendékek Szent Damján-kórusának énekével kezdődött a megnyitó ünnepség
(fotó: Várhelyi Klára)
Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus metropolita beszédében a Boldogasszony cím mögött rejlő lelki üzenetet fejtette ki. Rámutatott: egy családban, ha az édesanya boldog, akkor a család egésze az, így Szűz Mária boldog volta minden hívő számára öröm forrása.

 

P. Stefano Cecchin OFM és Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet (fotó: Várhelyi K.)

A Szűz Mária-tisztelet kutatása tekintetében legrangosabb tudományos intézménynek számító Nemzetközi Pápai Mária Akadémia elnöke, Stefano Cecchin ferences atya előadásában összefoglalta a magyar Mária-tisztelet sajátosságait az egyetemes katolicizmus összefüggésében. Aláhúzta a magyar királyok Mária-tiszteletének jelentőségét nemcsak hazánk, de a térség más országai számára is, kiemelve, hogy általa „Mária országának”, a Regnum Marianumnak egykor fontos szerepe volt a régió evangelizálásában. Arra buzdított, hogy keresztény identitásának felvállalásával és védelmezésével a magyarság ma is mutasson példát Európa számára.

Szász Jenő a Magyarok Nagyasszonya szobrát ajándékozta Ferenc pápának
(Fotó: Vatican Media)
Szász Jenő, az NSKI elnöke az október 2-i általános kihallgatás során találkozott Ferenc pápával, akinek átnyújtotta Józsa Judit Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobrának egy példányát, megköszönve a Szentatyának a magyarság jeles kegyhelye, Csíksomlyó iránti kitüntető figyelmét.

Kisléghi Nagy Ádám festménye a rangos vatikáni gyűjteményben

Az idén márciusban a Pápai Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választott Kisléghi Nagy Ádám szeptember 17-én adta át a Vatikánban egyik festményét.

Hagyomány ugyanis az akadémikusok körében, hogy taggá választásukkor egy szabadon választott alkotásukat az Akadémiának adományozzák. A XVI. század óta a legjelesebb művészek alkotásaival gyarapodó különleges gyűjtemény részben a római Pantheon emeleti helyiségeiben (az Akadémia székhelyén), részben a Kultúra Pápai Tanácsa palotájában nyert elhelyezést.

Kisléghi Nagy Ádám – a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is utalva – eucharisztikus témájú festményét választotta ki a Pápai Művészeti Akadémia számára. A képet Pio Baldi elnök vette át, az eseményen jelen volt Mons. Kovács Gergely és Mons. Stefano Sanchirico, a Kultúra Pápai Tanácsa képviseletében, továbbá Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, valamint – a művész barátai között – Fekete Róbert, Olaszfa alpolgármestere és Érszegi Márk Aurél követségi tanácsos. Kisléghi Nagy Ádámot elkísérte felesége, Kocsis Márta is.

Forrás:https://ungheriasantasede.blogspot.com/

TeDeum-ot tartottak a Pápai Magyar Intézetben

Tanév végi hálaadó szentmisét tartott május 30-án a Pápai Magyar Intézet Rómában, a Szent Brigitta-templomban. A szentmise főcelebránsa és szónoka az intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság tagja, Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője volt. Jelen volt még Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes, a Vigilancia Bizottság elnöke, a Pápai Gergely Egyetem professzora és Melo Lajos domonkos szerzetes, a Bizottság tagja, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója, valamint a Pápai Magyar Intézetben dolgozó munkatársak.

A Németh Norbert rektor vezette Pápai Magyar Intézet nyolc magyar ösztöndíjas papja közül a 2018/2019. akadémiai évben fejezi be tanulmányait Lábár Tamás (Pécs), aki egyháztörténelmet, Nagy Csaba (Debrecen–Nyíregyháza), aki házasság- és családteológiát, valamint Végerbauer Richárd (Győr), aki biblikus teológiát tanult.

A hálaadó szentmise után a megjelentek közös vacsorán vettek részt.

Dobos András doktori védése Rómában

A PMI egykori növendéke és a 2017/2018. tanévben vicerektora, Dobos András atya sikeresen védte meg „Prassi e teologia circa l’eucaristia nella storica Eparchia di Mukačevo dall’unione di Užhorod (1646) fino alla metà del XX secolo” című doktori tézisét az Istituto Pontificio Orientale-én. A bizottság elnöke P. Sunny T. Kokkaravalayil SJ rektorhelyettes, a bizottság tagjai P. Thomas Pott OSB első témavezető, Prof.ssa Renata Caruso második témavezető és Prof. Stefano Parenti opponens voltak. A PMI-t – a Rómán kívül tartózkodó rektort helyett – a végzős Végerbauer Richárd atya képviselte. A vitán a PMI-ből megjelentek még Ádám Miklós harmadéves növendék és Prof.ssa Dr. Bak Borbála könyvtáros. A CGU-t – a Rómán kívül tartózkodó rektor képviseletében – Tóth Árpád SJ tanulmányi prefektus és Bruder Markus Pilat SJ és számos növendék képviselték. Az eljáráson részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek, metropolita is.

 

Este a PMI – a sikeres védést követően – vacsorán látta vendégül Dobos Andrást. A vacsorán megjelentek P. Thomas Pott OSB, Prof. Stefano Parenti, Prof.ssa Elena Velkovska, Rev. P. Stephan Koster, Rev. P. Németh József, Rev. P. Dr. Lukácsi Zoltán, Rev. P. Dr. Patsch Ferenc SJ, Rev. P. Makkai László, Dobosné Dr. Bezsilla Anna, Dr. Dobos Anikó, Sig. Varga Tibor, Sig.ra Varga Tiborné, Prof.ssa Dr. Bak Borbála, Mons. Ignazio Ceffalia, Ádám Miklós, Óra Krisztián, Szép Attila és Végerbauer Richárd növendékek. A vendégeket a rektor nevében Végerbauer Richárd atya köszöntötte.

Mindszenty-emlékmise a Santo Stefano Rotondo-bazilikában

Május 9-én délután a Santo Stefano Rotondo-bazilikában Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának nyugalmazott prefektusa vezette a szertartást, amelyen számos római magyar pap koncelebrált. A misét, melyen a Böjte Csaba árváiból álló „Szent Ferenc Kiskórusa” énekelt, a Mária Rádió élőben közvetítette.

Beszédében Angelo Amato bíboros örömét fejezte ki, amiért nemrég a pápa hivatalosan elismerte Mindszenty bíboros erényeinek hősies voltát, majd felhívta a figyelmet a csoda kieszközlésének fontosságára, valamint arra, hogy további feladatot jelent Mindszenty bíboros „életét, erényeit és életszentségét” a világgal is megismertetni. Beszéde további részében az immár Tiszteletreméltó címmel illetett bíboros életének erényes és önfeláldozó vonatkozásait emelte ki, megemlítve, hogy „nagyon szerette Egyházát és hazáját, védelmezte népét és hitét”, ezért „életszentsége a magyar egyházat nemesítve egyúttal az egyetemes Egyházat is meghatja és nemesebbé teszi”. Zárszóként Amato bíboros leszögezte: „fehérvértanúsága ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a hitük miatt üldözött és megölt számos mai keresztény vértanúsága”.

 

 A szentmise végén Dr. Németh Norbert atya, a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora mondott köszönetet Amato bíborosnak, a gyermekkórusnak, a jelen levő csoportoknak és vezetőiknek, továbbá a szentszéki diplomáciai testület megjelent képviselőinek, illetve Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövetnek.
Forrás: https://magyarorszagszentszek.blogspot.com

Az olasz csizma sarkában éves kirándulásukon a Pápai Magyar Intézet növendékei

A Rómában tanulmányokat folytató atyák azzal a céllal indultak Dél-Olaszországba május második hétvégéjén, hogy Itália kevésbé ismert részét is felfedezzék, bejárják a mesés Puglia-t, nagyobb városait és legfőképpen Szent Miklós kultuszát megismerjék.

Szent Miklós kultuszáról közismert tartományi székhelyen, Bariban a comboniánus missziós atyák vendégszeretetét élvezhette a római zarándok-csapat.

Már Bari városa előtt lenyűgözik az érkezőket a rendkívüli hangulatáról híres trullo-knak nevezett építmények, melyek már évszázadok óta ott állnak a kereskedelmi utak mentén. A trullo egy olyan száraz építészeti eljárással készített kunyhó, melynek süveg alakú teteje van. Ezek a trullok régen egy-egy család lakhelyéül szolgáltak. Jellegzetességük, hogy az épület kialakításához semmiféle kötőanyagot és tartószerkezetet nem használtak.

Bari védőszentje San Nicola di Mira (Szent Miklós püspök)  III. századi szent, akit hagyományosan az olasz Babbo Natale (Mikluás) néven ismerünk. A város bazilikájában őrzik Szent Miklós ereklyéit. Éppen azokban a napokban látogatott a Pápai Magyar Intézet Bariba, amikor Szent Miklós Bariba való „megérkezésére” emlékeznek. Ezen napokban Bari lakói felidézik a Szentnek a „megérkezését” azzal a szép szokással, hogy a körmenetet a tengeren tartják. A helyiek a hajóikon kísérik Szent Miklós ereklyéit a város kikötőjében. Az a rendkívüli lehetőség gazdagította a római papi közösség zarándoklatát, hogy a Szent sírja fölött ünnepelhették a szentmisét, másnap pedig az atyák a helyi közösség vasárnapi miséjébe kapcsolódhattak be.

Bari látványosságai mellett lehetősége nyílt a zarándoknak arra is, hogy megtekintsék Caste del Monte-t, II. Frigyes német-római császár által épített legismertebb várat, amely az UNESCO Világörökség része. Szintén az Adriai-tenger partján található Trani városa is a kirándulás célpontja volt, ahol San Nicola Pellegrino Bazilikát (amely Puglia tartomány egyik kiemelkedő építészeti alkotása közvetlenül a tenger partján) tekintették meg az ösztöndíjasok, és a nap végén a kikötő egyik kedves éttermében fogyasztották el a vacsorát.

A dél-olaszországi kirándulás másik apropója az idei évben Európa kulturális fővárosának választott Matera megtekintése volt. A város nevezetessége a Sassi di Matera. Ez a város történelmi központja, amely barlanglakások sokaságából áll, amely szintén az UNESCO Világörökség része.