Házszentelést tartottak a Pápai Magyar Intézetben és a Szentszéki Nagykövetségen

Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódóan január 13-án, vasárnap a római Pápai Magyar Intézetben hagyományos házszentelést tartottak, január 17-én, csütörtökön pedig Magyarország Szentszéki Nagykövetségének házszentelésére került sor.

A házszentelésen résztvevők Isten áldását kérték intézetükre és papi szolgálatukra; s ezúttal is több, a Palazzo Falconieri-ben lakó családhoz is bekopogtak, megszentelve az itt élők és szolgálók római lakóhelyét.

A római házszentelések sorát Magyarország Szentszéki Nagykövetségén folytatták a Pápai Magyar Intézet lakói, ahol Habsburg-Lotharingiai Eduarddal, szentszéki nagykövettel és munkatársaival imádkoztak Isten áldásáért, kérve a Gondviselés égi ajándékait otthonukra, munkahelyükre és szolgálatukra.

Rómában, a Szent Alfonz Akadémián doktorált Czapkó Mihály

Január 15-én Rómában, a Pápai Lateráni Egyetemhez tartozó Szent Alfonz Akadémián védte meg a migráció jelenségének erkölcsteológiai megfontolásairól és javaslatairól szóló doktori értekezését Czapkó Mihály, az Egri Főegyházmegye lelkipásztora.

A védésen részt vett Ternyák Csaba egri érsek, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, az intézetben tanuló ösztöndíjas papok, Stefan Dartmann SJ, a Collegium Germanicum et Hungaricum rektora, valamint a kollégium számos növendéke. Az egyházi elöljárók és teológiai tanárok mellett számos barátja, ismerőse és egyházmegyés paptársa is elkísérte Czapkó Mihályt.

Értekezésének címe: Igazságosság és irgalmasság. Erkölcsteológiai megfontolások és javaslatok a migráció jelenségével kapcsolatban. A korunkban nagyon aktuális téma és annak kifejtése elnyerte a bíráló professzorok és a hallgatóság tetszését egyaránt.

* * *

Czapkó Mihály jelenleg az Egri Hittudományi Főiskola tanára és az Érseki Papnevelő Intézet prefektusa. 1985-ben Szolnokon született, és Besenyszögön nevelkedett. Teológiai tanulmányait az Érseki Papnevelő Intézet növendékeként az Egri Hittudományi Főiskolán kezdte, majd a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként a Pápai Gergely Egyetemen folytatta Rómában. 2012-ben szentelték pappá. 2012 és 2014 között Rómában, a Szent Alfonz Akadémián folytatta tanulmányait, ahol szaklicenciátust szerzett erkölcsteológiából. 2014-től 2016-ig Gyöngyös-Felsővárosban kápláni szolgálatot teljesített, 2016 és 2018 között írta a doktori disszertációját Rómában, miközben egy Róma környéki plébánián lelkipásztori szolgálatot is végzett. 2018-ban kapta teológiai tanári és prefektusi kinevezését.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Karácsonyvárás Rómában, a Pápai Magyar Intézetben

A kilencvenegy éve magyar tulajdonban lévő római Falconieri-palota falai közt működő Pápai Magyar Intézetben jelenleg kilenc magyar ösztöndíjas pap lakik: Ádám Miklós (Esztergom-Budapest) biblikumot, Füleczki István (Eger) dogmatikus teológiát, Dobos András (Miskolc) keleti teológiát, Kara Nándor (Szabadka) liturgikus teológiát, Lábár Tamás (Pécs) egyháztörténelmet, Nagy Csaba (Debrecen-Nyíregyháza) házasság- és családteológiát, Óra Krisztián (Szombathely) patrisztikát, Szép Attila (Pécs) erkölcsteológiát, valamint Végerbauer Richárd (Győr) biblikus teológiát tanul.

Az adventi időszak második felében a Rómában tanulmányokat folytató atyák és kispapok élete is felgyorsul, hiszen a tanulással párhuzamosan sok, karácsonyra felkészítő lehetőséget kínál Róma városa, a pápai egyetemek és természetesen szép számmal akadnak magyar vonatkozású ünnepek is.

Magyarország Szentszékhez rendelt nagykövete, Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard december 13-án látta vendégül a Rómában tanuló magyar atyákat és papnövendékeket. Nagykövet úr bemutatta a nagykövetség munkáját és kedves családját. Megvallotta, hogy missziójának egyik legfontosabb feladata, hogy Magyarországról beszéljen és a magyarok értékeit megismertesse mindenkivel. A karácsony-várás jegyében karácsonyi és adventi énekeket énekeltünk.

A Pápai Magyar Intézetben szombaton tartottuk a Karácsony-váró meghitt, családias ünnepünket. Ekkor – a házban élő régi szokást követve – a ház lakói megajándékozták egymást. Egy olyan paptestvérnek készítettünk ajándékot, akinek a nevét kihúztuk advent első napján, hogy érte imádkozzunk és őt ezen az estén megajándékozzuk.

Sokat hallottuk adventben: „Készítsétek az Úr útját!” Az út mindig valahová, valakihez vezet, amely sehová se vezet, az labirintus, nem út, hanem útvesztő. Arra akar ráébreszteni a karácsony, hogy Isten útja hozzánk, emberekhez vezet, ez lesz az ünnep lényege. Az ember útja pedig Istenhez kell, hogy vezessen, erre szólít az advent. Elindulni a fény után, elindulni a bűnbánat útján, elkezdeni rendbe rakni a rendbe tenni valókat. Ha Isten útja az emberhez vezet, az ember útja Istenhez tart, akkor van találkozás Isten és ember között, ennek a boldog találkozásnak az előkészítéséhez kaptunk segítséget ezen az estén a Pápai Magyar Intézetben.

December 15-én és 16-án a hagyományoknak megfelelően a római Német-Magyar Pápai Kollégiumban adventi koncertre hívtak a ház elöljárói és növendékei. A színvonalas koncerten, amely magyar ajándékokat is tartogatott – számos magyar pap és kispap is részt vett.

Mikulás-est a Pápai Magyar Intézetben

A Rómában élő magyar szerzetesek és szerzetesnők, papnövendékek és papok hagyományos Mikulás Estre gyűltek össze december 6-án, Szent Miklós ünnepén a Pápai Magyar Intézetben.

Az este közös adventi imával, képmeditációval és énekléssel kezdődött, majd a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasai lepték meg műsorukkal a jelenlévőket, amelyben felidézték az elmúlt év legjelentősebb magyar vonatkozású római eseményeit “híradó” formában.

Jelenleg az Örök Városban közel ötvenen élnek magyar egyházi személyek, főként Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből. A két legnagyobb létszámú közösség a Collegium Germanicumban et Hungaricum és a Pápai Magyar Intézetben található.

Te Deum a római Pápai Magyar Intézetben

Június 4-én tartotta a Pápai Magyar Intézet tanév végi hálaadó szentmiséjét Rómában, a Santa Barbara dei Librai-templomban.

Mivel a középkori istenháza egy időben a könyvkiadással, tudománnyal foglalkozók kegyes társulatáé volt, ezért Szent Borbála mellett Aquinói Szent Tamás és Istenes Szent János is védőszentjei a templomnak.

A szentmise főcelebránsa és szónoka az intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság elnöke, Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes, a Pápai Gergely Egyetem professzora volt, aki homíliájában a hálaadás kapcsán a boldogságokról beszélt. Jelen volt még a bizottság másik két tagja, Melo Lajos domonkos szerzetes, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója és Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője; Törő András (Debrecen-Nyíregyháza), aki doktori kutatószabadságon van ezekben a napokban az Örök Városban, valamint az intézetben dolgozó munkatársak.

Ebben az akadémiai évben a római Falconieri-palota falai közt működő, Tóth Tamás (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) pápai káplán, rektor vezette Pápai Magyar Intézetben hat magyar ösztöndíjas pap lakott: Ádám Miklós (Esztergom-Budapest) biblikumot, Bokor Zoltán (Szombathely) erkölcsteológiát, Dobos András (Miskolc) keleti teológiát, Molnár János (Szombathely) erkölcsteológiát, Nagy Csaba (Debrecen-Nyíregyháza) házasság- és családteológiát, Végerbauer Richárd (Győr) pedig biblikus teológiát tanult.

Fotó: PMI; Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Szicíliában jártak a Pápai Magyar Intézetben lakó papok

A pünkösdi hétvégén, május 17. és 20. között a római Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora és papjai Giorgio Demetrio Gallarónak, a szicíliai Piana degli Albanesi püspökének és az egyházmegye egyik papjának, a PMI-ben lakó Ignazio Ceffalia pápai káplánnak meghívására látogattak a dél-olasz szigetre.

Piana degli Albanesi közvetlenül a Szentszéknek alárendelt egyházmegye, amelyet a Szicíliában elő arberesek – italo-albán görögkatolikusok – számára alapítottak. Az itt élő albán kisebbség ősei a 15–16. században, a török hódítás elől menekülve érkeztek a szigetre. Sok nehézség közepette a mai napig megőrizték nyelvüket és szokásaikat.

Szicília mindig kultúrák találkozópontja volt, és sok szállal kötődik a keleti kultúrához is. Az ókorban Magna Graecia (Nagy Görögország) része volt, majd a Római Birodalom kettészakadását követően Bizánc fennhatósága alá került. Ezt követően az első ezredforduló táján arabok, majd a normannok uralták; az újkorban hosszabb ideig spanyol uralom alatt állt.

A Pápai Magyar Intézetből érkező vendégek első útja Szent Rozália barlangjához vezetett. Palermo védőszentje, Rozália normann nemesi családból származott; egy közeli hegyen élt vezeklő életet a 11. század második felében. Holttestét ugyanott találták meg csodálatos módon mintegy ötszáz évvel később.

A sziget déli részén fekvő Agrigento már Magna Graecia emlékét őrzi: itt találhatók Európa ma ismert legnagyobb alapterületű ókori görög templomának maradványai. Cefalù, Monreale katedrálisai, csakúgy, mint a palermói Cappella Palatina (Palotakápolna) a bizánci, arab és a normann építészet nyomait viselik magukon.

Pünkösdvasárnap, május 20-án a PMI papjai Piana degli Albanesi község egyik bizánci rítusú plébániatemplomában olasz, görög és albán nyelvű ünnepi liturgián vettek részt az intézetben élő görögkatolikus atyák vezetésével.

Fotó: Pápai Magyar Intézet

Magyar Kurír

Megáldották a magyar segítséggel helyreállított templomot a földrengés sújtotta Tolentinóban

Megáldották december 9-én, szombaton a közép-olaszországi Tolentinóban a Szent Szív és Szent Benedek templomot, amelynek helyreállítását Magyarország finanszírozta.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) részéről Varga Lajos váci segédpüspök érkezett az ünnepségre, valamint Tóth Tamás rektor, az MKPK római ágense és Németh László olaszországi magyar főlelkész.

A Collegium Germanicum et Hungaricumból és a Pápai Magyar Intézetből érkező zarándokok a Tolentino városka közelében fekvő loretói kegyhelyen – Szűz Mária názáreti házának őrzési helye – az ünnepséget megelőzően közös szentmisén vettek részt, amelyet Varga Lajos püspök mutatott be.

Bővebben: Magyar Kurír

PMI képtár (Loreto/Tolentino):

Szent Miklós-ünnep a Pápai Magyar Intézetben

A Rómában élő magyar papok, papnövendékek, szerzetesek és szerzetesnők hagyományos Szent Miklós-napi ünneplésükre gyűltek össze december 5-én a Pápai Magyar Intézetben.

 

Az este közös adventi imával és énekléssel kezdődött, majd a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasai lepték meg kis műsorral a jelenlévőket, amelyben felidézték az elmúlt év legjelentősebb magyar vonatkozású római eseményeit.

Az Örök Városban jelenleg közel ötvenen élnek magyar egyházi személyek, főként Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből. A két legnagyobb létszámú közösség a Collegium Germanicumban et Hungaricum és a Pápai Magyar Intézetben található.

Forrás és fotó: PMI

Magyar Kurír

Látogatást tettek a magyar püspökök a Pápai Magyar Intézetben

Az ad limina látogatáson Rómában tartózkodó magyar püspökök november 21-én este meglátogatták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) fenntartásában működő papi továbbképző intézményt, a Pápai Magyar Intézetet (PMI) is.

A magyar állam kilencven éve, 1927-ben vásárolta meg a Falconieri-palotát, amelyben kezdettől fogva működött egy papi osztály a Római Magyar Akadémia (RMA) részeként. Ez az egyházi szekció 1940-ben vált önálló pápai intézetté, ekkor kapta mai nevét. A PMI jogi helyzetét a palotán belül jelenleg egy 2013-ban megkötött nemzetközi szerződés garantálja.

Az első évfolyam 1928-ban indult – köztük volt Ijjas József későbbi kalocsai érsek, illetve Koudela Géza és Werner Alajos egyházzenészek. Az elmúlt kilencven évben közel háromszáz ösztöndíjasa volt a Pápai Magyar Intézetnek.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelenlegi tagjai közül itt tanultak Erdő Péter bíboros mellett Ternyák Csaba, Kocsis Fülöp, Kiss-Rigó László, Udvardy György, Székely János, Orosz Atanáz és Varga Lajos püspökök, a nyugalmazott püspökök közül pedig Keresztes Szilárd és Ladocsi Gáspár. Veres András, az MKPK elnöke máshol végezte ugyan római tanulmányait, de később a PMI rektora lett. Ösztöndíjas volt itt továbbá Mohos Gábor, az MKPK titkára is.

Az intézmény jelenlegi ösztöndíjasai az ad limina látogatásról kérdezhették a püspököket, majd közösen elimádkozták a vesperást az intézet kápolnájában.

Forrás és fotó: Pápai Magyar Intézet

Magyar Kurír

Megáldotta a pápa a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztjét

  A magyar püspökök „ad limina apostolorum” látogatása november 20-án délelőtt kezdődött Rómában. A találkozó elején a Szentatya megáldotta a 2020-ban Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) missziós keresztjét.

A délelőtt fél tízkor kezdődő találkozón Ferenc pápa mellett részt vett Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke, Vittore Boccardi, a tanács titkára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, a Rómában tanuló magyar papok és kispapok, valamint a NEK Általános Titkárságának néhány tagja. Erdő Péter bíboros, prímás ismertette a missziós kereszt történetét és szimbolikáját Ferenc pápának, majd a Szentatya áldását kérte a néhány hónap múlva a Kárpát-medencében missziós útra induló feszületre. Ferenc pápa örömmel tett eleget a kérésnek.

A missziós kereszt még a 2007-es budapesti városmisszió alkalmából készült. Az esztergomi bazilikában felállított, közel öt méter magas, bronzborításokkal díszített tölgyfakereszt Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009) alkotása. Növényi ornamentikája a magyar honfoglalás kori ötvösség motívumait idézi. A feszület nem csupán egyedi ötvösmunka, hanem ereklyetartó is. Középpontjában ezüst tokban egy Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, körülötte, a levéldíszek fordulataiban pedig magyar szentek relikviái találhatók. A keresztet először a 2007-es budapesti városmissziós napokon állították ki, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában kapott helyet.

Az azóta eltelt tíz évben a feszület fémrészei erősen oxidálódtak, így szükségessé vált a felújítása. A tisztítási, konzerválási munkálatokat Szabó János ötvös és fémrestaurátor végezte, aki jelen volt a kereszt megalkotásánál is. A restaurálás során öblítéssel, ecseteléssel, csiszolással és polírozással sikerült eltávolítania a korróziós réteget. Végül a kezelt részeket légzáró lakkal vonta be, így a bronzdíszek éveken át őrizni fogják fényüket.

A  restaurálás során öt újabb magyar (vonatkozású) szent, illetve boldog – Szent Márton, Boldog Gizella, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Apor Vilmos, Boldog Meszlényi Zoltán – ereklyéit helyezték el a missziós keresztben, amelyet most egy külön erre a célra készített tartó segítségével szállítottak a Vatikánba, ahol Ferenc pápa megáldotta.

Forrás és fotó: Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága; News.va

Magyar Kurír