Megáldották a magyar segítséggel helyreállított templomot a földrengés sújtotta Tolentinóban

Megáldották december 9-én, szombaton a közép-olaszországi Tolentinóban a Szent Szív és Szent Benedek templomot, amelynek helyreállítását Magyarország finanszírozta.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) részéről Varga Lajos váci segédpüspök érkezett az ünnepségre, valamint Tóth Tamás rektor, az MKPK római ágense és Németh László olaszországi magyar főlelkész.

A Collegium Germanicum et Hungaricumból és a Pápai Magyar Intézetből érkező zarándokok a Tolentino városka közelében fekvő loretói kegyhelyen – Szűz Mária názáreti házának őrzési helye – az ünnepséget megelőzően közös szentmisén vettek részt, amelyet Varga Lajos püspök mutatott be.

Bővebben: Magyar Kurír

PMI képtár (Loreto/Tolentino):

Szent Miklós-ünnep a Pápai Magyar Intézetben

A Rómában élő magyar papok, papnövendékek, szerzetesek és szerzetesnők hagyományos Szent Miklós-napi ünneplésükre gyűltek össze december 5-én a Pápai Magyar Intézetben.

 

Az este közös adventi imával és énekléssel kezdődött, majd a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasai lepték meg kis műsorral a jelenlévőket, amelyben felidézték az elmúlt év legjelentősebb magyar vonatkozású római eseményeit.

Az Örök Városban jelenleg közel ötvenen élnek magyar egyházi személyek, főként Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből. A két legnagyobb létszámú közösség a Collegium Germanicumban et Hungaricum és a Pápai Magyar Intézetben található.

Forrás és fotó: PMI

Magyar Kurír

Látogatást tettek a magyar püspökök a Pápai Magyar Intézetben

Az ad limina látogatáson Rómában tartózkodó magyar püspökök november 21-én este meglátogatták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) fenntartásában működő papi továbbképző intézményt, a Pápai Magyar Intézetet (PMI) is.

A magyar állam kilencven éve, 1927-ben vásárolta meg a Falconieri-palotát, amelyben kezdettől fogva működött egy papi osztály a Római Magyar Akadémia (RMA) részeként. Ez az egyházi szekció 1940-ben vált önálló pápai intézetté, ekkor kapta mai nevét. A PMI jogi helyzetét a palotán belül jelenleg egy 2013-ban megkötött nemzetközi szerződés garantálja.

Az első évfolyam 1928-ban indult – köztük volt Ijjas József későbbi kalocsai érsek, illetve Koudela Géza és Werner Alajos egyházzenészek. Az elmúlt kilencven évben közel háromszáz ösztöndíjasa volt a Pápai Magyar Intézetnek.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelenlegi tagjai közül itt tanultak Erdő Péter bíboros mellett Ternyák Csaba, Kocsis Fülöp, Kiss-Rigó László, Udvardy György, Székely János, Orosz Atanáz és Varga Lajos püspökök, a nyugalmazott püspökök közül pedig Keresztes Szilárd és Ladocsi Gáspár. Veres András, az MKPK elnöke máshol végezte ugyan római tanulmányait, de később a PMI rektora lett. Ösztöndíjas volt itt továbbá Mohos Gábor, az MKPK titkára is.

Az intézmény jelenlegi ösztöndíjasai az ad limina látogatásról kérdezhették a püspököket, majd közösen elimádkozták a vesperást az intézet kápolnájában.

Forrás és fotó: Pápai Magyar Intézet

Magyar Kurír

Megáldotta a pápa a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztjét

  A magyar püspökök „ad limina apostolorum” látogatása november 20-án délelőtt kezdődött Rómában. A találkozó elején a Szentatya megáldotta a 2020-ban Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) missziós keresztjét.

A délelőtt fél tízkor kezdődő találkozón Ferenc pápa mellett részt vett Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke, Vittore Boccardi, a tanács titkára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, a Rómában tanuló magyar papok és kispapok, valamint a NEK Általános Titkárságának néhány tagja. Erdő Péter bíboros, prímás ismertette a missziós kereszt történetét és szimbolikáját Ferenc pápának, majd a Szentatya áldását kérte a néhány hónap múlva a Kárpát-medencében missziós útra induló feszületre. Ferenc pápa örömmel tett eleget a kérésnek.

A missziós kereszt még a 2007-es budapesti városmisszió alkalmából készült. Az esztergomi bazilikában felállított, közel öt méter magas, bronzborításokkal díszített tölgyfakereszt Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009) alkotása. Növényi ornamentikája a magyar honfoglalás kori ötvösség motívumait idézi. A feszület nem csupán egyedi ötvösmunka, hanem ereklyetartó is. Középpontjában ezüst tokban egy Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, körülötte, a levéldíszek fordulataiban pedig magyar szentek relikviái találhatók. A keresztet először a 2007-es budapesti városmissziós napokon állították ki, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában kapott helyet.

Az azóta eltelt tíz évben a feszület fémrészei erősen oxidálódtak, így szükségessé vált a felújítása. A tisztítási, konzerválási munkálatokat Szabó János ötvös és fémrestaurátor végezte, aki jelen volt a kereszt megalkotásánál is. A restaurálás során öblítéssel, ecseteléssel, csiszolással és polírozással sikerült eltávolítania a korróziós réteget. Végül a kezelt részeket légzáró lakkal vonta be, így a bronzdíszek éveken át őrizni fogják fényüket.

A  restaurálás során öt újabb magyar (vonatkozású) szent, illetve boldog – Szent Márton, Boldog Gizella, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Apor Vilmos, Boldog Meszlényi Zoltán – ereklyéit helyezték el a missziós keresztben, amelyet most egy külön erre a célra készített tartó segítségével szállítottak a Vatikánba, ahol Ferenc pápa megáldotta.

Forrás és fotó: Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága; News.va

Magyar Kurír

Tematikus estet tartottak a római Pápai Magyar Intézetben

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Rómában működő papi továbbképző intézete történetének kevéssé ismert fejezeteit idézték fel november 15-én este az Örök Városban, amikor a Pápai Magyar Intézet (PMI) a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit. Az eseményen Erdő Péter bíboros is részt vett.

A felszentelt papok római továbbképzését szolgáló intézet története 1927-ben kezdődött, amikor a magyar állam megvásárolta a római Falconieri-palotát, és az ebben létrehozott Római Magyar Akadémián papi osztály is létesült. A két intézmény jogilag 1940-ben vált külön, amikor Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás kezdeményezésére a Szentszék megalapította a ma is működő Pápai Magyar Intézetet.

A Vatikán szomszédságában kilencven éve működő magyar egyházi intézmény főbb történelmi eseményeit az egykori hallgató, Erdő Péter bíboros, prímás idézte fel. Hangsúlyozta, hogy a magyar egyház jelenléte az államalapítástól kezdve folytonos Rómában, és ez a PMI-nek köszönhetően a második világháború és a kommunizmus időszakában sem szakadt meg. Az intézet jelentős szerepet vállalt 1956 után is az Olaszországba menekült magyarok befogadásában és támogatásában.

Fordulatot az 1964-ben, a magyar állam és a Szentszék között létrejött megállapodás hozott, amellyel az 1948 utáni emigrációs éveket követően a PMI újra a Magyar Katolikus Egyház irányítása alá került, és újra érkezhettek ösztöndíjas papok Magyarországról Rómába, hogy ott folytassák tanulmányaikat. Erdő Péter felidézte saját ösztöndíjas éveit a hetvenes évek olasz fővárosában. Hangsúlyozta, hogy a magyar papok számára ma is Róma jelenti a kaput a nemzetközi kultúra és tudomány elsajátításához, valamint széles, nemzetközi kapcsolatrendszer kialakításához a Rómában látogatott pápai egyetemek professzorai és hallgatói között. Régen a magyar egyházban az első idegen nyelvnek a német számított, ma az angol után az olasz következik – mondta Erdő Péter.

Tóth Tamás hozzátette, hogy Rómában számos pápai egyetem, valamint több mint száz kollégium működik, és a PMI ennek a nemzetközi rendszernek a része.

A tematikus esten bemutatták Tóth Tamás rektor könyvét (A Pápai Magyar Intézet, Róma–Budapest, 2017), mely a PMI történetét dolgozza fel, továbbá a Római Magyar Akadémia alapításának 90. évfordulóján a Balassi Kiadó gondozásában megjelent Falconieri-palota, Róma című kötetet. A szerzők: Molnár Antal, történész, az intézmény egykori igazgatója, valamint Tóth Tamás, a PMI rektora.

Az esten jelen volt többek között Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki, valamint Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet; Érszegi Márk Aurél, a szentszéki nagykövetség első beosztottja; Németh László prelátus, a PMI volt rektora, illetve nagykövetségek, szentszéki hivatalok, illetve római egyházi felsőoktatási intézmények és kollégiumok több képviselője. Az estét Puskás István, a Római Magyar Akadémia jelenlegi igazgatója moderálta.

A könyvbemutató után – első alkalommal az intézmény történetében – a PMI megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt: sokan voltak kíváncsiak az intézetre, amelynek kápolnáját 1958-ban Prokop Péter pap, festő díszítette freskókkal; üvegablakait 2002-ben Hajnal János készítette.

Forrás és fotó: Pápai Magyar Intézet

Magyar Kurír

PMI fotótár:

(PMI fotótár, Ádám Miklós fotói):

Az I. világháborúban elesett magyar hősi halottakra emlékeztek Rómában

80 éve, 1937-ben áldották meg a római Santa Maria dell’Anima templom emlékkápolnáját, amely alatt, az altemplomban az osztrák-magyar hadsereg I. világháborúban meghalt 456 katonáját temették el, köztük magyarokat is. A templomban halottak napján, november 2-án jubileumi megemlékezést tartottak.

 

Az elhunyt katonák földi maradványait a római és Róma környéki temetőkből helyezték át az Osztrák–Magyar Monarchiához és a Habsburg-házhoz egykor szorosan kötődő templomba, amely egyben a német ajkú római közösség temploma.

A római magyar papi kollégium – amely 1940-ben a Pápai Magyar Intézet nevet vette fel – közössége 1937-től minden évben megemlékezett a világháborúban olasz földön elhunyt és itt eltemetett katonákról a Santa Maria dell’Anima templomban. A templomhoz kapcsolódó papi Anima-kollégium volt a Pápai Magyar Intézetet alapító Luttor Ferenc alma matere. Rektorsága idején minden évben tartottak a templomban megemlékezést a papi kollégisták, ám a második világháború és az azt követő időszak eseményei miatt megszakadt ez a hagyomány.

A kápolna megáldásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából a Pápai Magyar Intézet jelenlegi rektora és ösztöndíjasai részt vettek a templom halottak napi szentmiséjén, amelyet Franz Xaver Brandmayr, az Anima-kollégium osztrák rektora mutatott be.

A megemlékezésen jelen volt többek között Németh László prelátus, olaszországi magyar főlelkész; Harsányi Ottó ferences szerzetes, morálteológus; Érszegi Márk Aurél, a szentszéki magyar nagykövetség első beosztottja, és képviseltették magukat a Collegium Germanicum et Hungaricum papnövendékei is.

A jelenlévők a szentmise végén lementek az altemplomba, és az emlékkápolna alatt lévő sír előtt – amelyet egy oltár és egy latin nyelvű emléktábla jelöl – magyarul is imádkoztak az elhunyt hősök lelki üdvéért, valamint a békéért.

Fotó: Érszegi Márk Aurél

Magyar Kurír

Lásd még: Vatikáni Rádió

Aquinói Szent Tamás halálának helyét keresték fel a Pápai Magyar Intézetben lakó papok

A római Pápai Magyar Intézetben élő papok október 22-én a fossanovai egykori ciszterci apátságot keresték fel.

Fossanova Rómától – légvonalban 77 kilométerre – délre fekszik. Jóval az ezredforduló előtt is létezett már itt bencés közösség; a ciszterci apátságot a 12. században alapították, ekkor épült gótikus temploma is.

A hely különösen is híres arról, hogy 1274. március 7-én itt halt meg a kor legnagyobb teológusa, Aquinói Szent Tamás domonkos szerzetes, aki útban a lyoni zsinatra megbetegedett, és Fossanovában töltötte életének utolsó napjait. A szent testét 1369-ben a domonkosok a franciaországi Toulouse-ba vitték át, ami közrejátszott abban, hogy a hely végül elnéptelenedett.

Később, a kor szokásai szerint kommendátor apátok (a pápa által kinevezett nem szerzetes papok) irányították a monostort és a hozzá tartozó birtokokat; ezt követően már csak perjel állt a közösség élén. 1798-ban Napóleon francia csapatai fosztották ki, a 19. században a karthauziak próbálták újraéleszteni az apátságot, ma a ferences rendhez tartozik. A helyet 1974-ben, Aquinói Szent Tamás halálának 700. évfordulóján VI. Pál pápa is meglátogatta.

Fotó: Végerbauer Richárd

Magyar Kurír

Erdő Péter bíboros celebrált évnyitó szentmisét a római Pápai Magyar Intézetben

A Pápai Magyar Intézet protektora, Erdő Péter bíboros, prímás október 8-án, Magyarok Nagyasszonyának főünnepén nyitotta meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia fenntartásában működő római intézmény új akadémiai évét.

Az ünnepi szentmisén jelen voltak az intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság tagjai, Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes, a Pápai Gergely Egyetem professzora; Kovács Gergely pápai káplán és Melo Lajos domonkos szerzetes, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója.

Homíliájában Erdő Péter kiemelte, hogy Szűz Mária az emberiség történetében fordulópont, hiszen az ő kimondott igenje megváltoztatott mindent: előtte csupán sejtések és ígéretek voltak a birtokában, utána azonban Jézus Krisztusban a megváltás műve beteljesesedett, valósággá lett. Az emberiség fejlődése során különböző csoportokba, nemzetekbe rendeződött, melyek saját kultúrával és történelemmel rendelkeznek, a Teremtő gazdag ajándékaként. A kinyilatkoztatás pedig tudomást vesz a nemzetekről. Az utolsó ítéletről szóló beszédében például maga Jézus is említi őket. A népeknek a Biblia szerint angyala van. Az egyes nemzetek gyakran választottak maguknak patrónust, közülük is kiemelkedik a Szűzanya, hiszen őt sok nemzet, így a magyar is nagyasszonyaként, védőszentjeként tiszteli. Ez a pártfogás azonban kétoldalú: egyrészt reméljük az ő oltalmát nemzetünkre, életünkre, másrészt azonban ez minket is kötelez. Nekünk is igent kell mondani Isten tervére. A Pápai Magyar Intézet lakói, itt tanuló ösztöndíjasai különösen is kérjék az ő közbenjárását, hogy Máriához hasonlóan be tudják teljesíteni azt a küldetést, amely miatt Rómába érkeztek, hogy igent tudjanak mondani Isten tervére népünk és Egyházunk életében, tanulmányaik alapján közvetíthessék is szent akaratát mások felé.

A kilencven éve magyar tulajdonban lévő római Falconieri-palota falai közt működő, Tóth Tamás (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) pápai káplán, rektor vezette Pápai Magyar Intézetben jelenleg hat magyar ösztöndíjas pap lakik: Ádám Miklós (Esztergom-Budapest) biblikumot, Bokor Zoltán (Szombathely) erkölcsteológiát, Dobos András (Miskolc) keleti teológiát, Molnár János (Szombathely) erkölcsteológiát, Nagy Csaba (Debrecen-Nyíregyháza) házasság- és családteológiát, valamint Végerbauer Richárd (Győr) biblikus teológiát tanul.

Fotó: Végerbauer Richárd

Képgaléria:

Magyar Kurír

Bemutatták a római Pápai Magyar Intézet történetét ismertető kötetet

Bemutatták a nagyközönségnek Tóth Tamás „A Pápai Magyar Intézet, Róma” című könyvét június 26-án, Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál pápa dísztermében. Az eseményen részt vett Ternyák Csaba egri érsek.

A Pápai Magyar Intézet (PMI) és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítványa által megrendezett könyvbemutatón jelen volt Alberto Bottari de Castello, hazánk apostoli nunciusa és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita is.


Ternyák Csaba egri érsek ― aki hallgatója és rektora is volt az intézetnek ― előadásában a PMI papképzésben betöltött szerepéről beszélt. Elmondta, a tridenti zsinatot követően megnövekedett annak az igénye, hogy megfelelően képzett, a tudományokban jártas és a pápához hű papok álljanak az Egyház szolgálatában. A PMI is e célnak felelt meg és felel meg ma is. Az intézet elsősorban a papok továbbképzésében játszik szerepet. Elősegíti, hogy az ide járó növendékek Rómát otthonuknak érezzék, különös tekintettel a pápához fűződő személyes kapcsolatra. Az itt tanuló növendékekben erősödik a romanitas és a catholicitas, de betekintést kaphatnak a Római Kúria működésébe is. Ez azért fontos, mert a legtöbb itt tanuló diák később fontos pozícióba fog kerülni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az itt töltött évek alatt megfelelő szinten elsajátíthatják az olasz nyelvet. Ternyák Csaba érsek végül Lászay János 16. században élt gyóntató kanonok sírfeliratát idézte:

„Vándor, ha látod, hogy az, ki a fagyos Dunánál született, most római sírban pihen, ne csodálkozz: Róma mindannyiunk hazája.”

Zombori István történész a szervezők nevében köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, az intézetnek egyház- és kultúrtörténeti jelentősége van. Elődje a magyar állam által fenntartott római Collegium Germanicum-Hungaricum 1927-ben létrehozott papi osztálya volt. Ezt a részleget 1940. június 16-án XII. Piusz pápa emelte a Pápai Magyar Intézet rangjára. Az intézmény a Via Giulia 1. szám alatti Falconieri-palota második emeletén kapott helyet.


Kránitz Mihály, a PPKE Hittudományi Karának dékánja a PMI egykori növendékeként is szólt a megjelentekhez. Kiemelte, hogy a könyvet olvasva az a benyomásunk támadhat, hogy az intézet történetében minden évnek súlya van. Bőséges a kötet képanyaga, e „beszélő képek üzenete pedig érthetően cseng az olvasó fülében”. A könyv közelebb visz bennünket a magyar Egyház római jelenlétének megértéséhez. Több szinten is tárgyalja a témát: bemutatja a pápákkal való kapcsolatot, felsorolja a növendékeket, de az épület históriáját is megismerhetjük. „A PMI jelentősége abban áll, hogy biztosította a nagy pápai egyetemeken tanuló hallgatóknak a megfelelő hátteret” ― mutatott rá előadásában Kránitz Mihály.


Erdődy Gábor történész, egyetemi tanár, volt szentszéki nagykövet elmondta, az intézet egy kedvező időszakban indult, ám később, főleg 1948-tól, a kommunista diktatúra egyre inkább igyekezett ellehetetleníteni a Katolikus Egyház működését, ez pedig a PMI-re is hatással volt. 1964-ben a Szentszék és a magyar kormány között létrejött részleges megállapodás eredménye volt, hogy ismét tanulhattak magyarországi papok az intézetben. A PMI helyzetének normalizálására közvetlenül a rendszerváltás után került sor.


Tóth Tamás, a PMI rektora, a könyv szerzője elmondta, egy könyv bemutatója egyben a keresztelője is, ráadásul most „ikrek születtek”, hiszen Il Pontificio Istituto Ecclesiastico Ungherese, Roma címmel a kiadvány olasz nyelven is megjelent.

Tóth Tamás megköszönte Balog Zoltán miniszternek az Emberi Erőforrások Minisztériuma anyagi támogatását, a rektor elődök, valamint Molnár Antal és Kálmán Peregrin OFM szakmai segítségét, a METEM munkatársainak és a Szent István Társulatnak pedig a könyv létrehozásában és terjesztésében végzett munkáját.

Képgaléria:

 

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Könyv jelent meg a Pápai Magyar Intézet történetéről

A Pápai Magyar Intézet (PMI) történetét bemutató könyv jelent meg. Az intézetet 2011 óta vezető Tóth Tamás magyarul és olaszul is kiadott művét ma délután mutatják be Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

MTI-HÍR

Tóth Tamás az MTI-nek elmondta: a Rómában működő PMI-ben olyan felszentelt magyar papok tanulnak ösztöndíjasként, akik valamilyen posztgraduális képzésen vesznek részt, licencia – a teológiai képzésben a doktorit megelőző fokozat – vagy doktori dolgozatukat írják.

A rektor felidézte: a magyar állam 1927-ben vásárolta meg a via Giulián álló patinás Falconieri-palotát, hogy akadémiát alapítson magyar diákoknak, kutatóknak. A Római Magyar Akadémián négy osztály működött: történeti, művészeti, általános és egyházi kollégium, amely 1940-ben önállósult.

Hozzátette: a leválást az akadémiáról Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás és Luttor Ferenc rektor kezdeményezte, talán megsejtve valamit a következő évek történéseiből. Mindenesetre ettől kezdve a Szentszék lett a PMI legfőbb felügyeleti szerve, és a kommunizmus idején éppen ez mentette meg a bezárástól – mutatott rá Tóth Tamás.

A háború után a Római Magyar Akadémia fokozatosan elvesztette kulturális, tudományos intézet funkcióját, a követség osztályaként működött és a Rákosi-rezsim hivatalnokai lakták.

Ekkor már a PMI-re sem érkezhettek papok tanulni, de “itt gyűlt össze az egyházi magyar emigráció”. A rektor úgy fogalmazott: “a PMI stratégiailag kemény dió volt a Rákosi-rendszernek, az intézet akadályozta meg, hogy a magyar egyházat teljesen elszigeteljék Rómától”. Az épületben lakó emigráns papok ugyanis nem voltak hajlandók kiköltözni és tartották a kapcsolatot az otthoniakkal is.

Kitért arra: a PMI-t természetesen többször is megpróbálták felszámolni, működését ellehetetleníteni. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 1948 végén egy papírfecnin szólította fel a PMI-t vezető Péterffy Gedeont, hogy számoljon el a korábban kapott ellátmánnyal. Arra, hogy az intézet megszűnt, a szóhasználatból lehetett következtetni, Ortutay Gyula ugyanis Péterffy Gedeont az intézet volt igazgatójaként szólította meg.

A papság azonban továbbra sem volt hajlandó kiköltözni az épületből, így “hidegháború alakult ki a palota földszintjét, első és harmadik emeletét használó hivatalnokok és a másodikon lakó papság között”. Kardos Tibor, az akadémia igazgatója 1949-ben bezáratta az épület kapuját, amelyen ezután csak engedéllyel, látogatóként léphettek volna be a PMI lakói, 1950-ben pedig odáig fajult az ellenségeskedés, hogy teljesen megtiltották a ki-be járást a második emelet lakóinak. A papok ekkor előbb egy ablakon közlekedtek, majd feltörtek egy addig használaton kívüli kertaput, és felváltva őrizték, nehogy valaki megjavítsa rajta a zárat.

Hozzátette: a közlekedési tilalmak különböző állomásain a papság többször az olasz rendőrségtől kapott segítséget, hogy bejuthasson az épületbe vagy épp elhagyhassa azt.

Az 1956-os forradalom idején a kommunista rendszer palotában tartózkodó hivatalnokai elmentek, a teljes épület feletti felügyeletet az emigráns papok vették át. Ők a forradalom november 4-i leverése után sem voltak hajlandók visszaadni az akadémia épületrészeit, mert a házban időközben diákkollégiumot alakítottak ki a Magyarországról menekülő fiataloknak, akik közül többen Rómában folytatták tanulmányaikat – ismertette a rektor.

A Kádár-kormány 1957 októberében tudta csak visszavenni a palota őt illető részeit, úgy, hogy megfenyegették az olasz államot, ha nem segít nekik ebben, bezáratják a budapesti olasz kulturális intézetet.

Az egyházi és állami intézmény emeletei között ezután sem volt feszültségmentes a kapcsolat. A rektor példaként említette, hogy az akadémia – korábban a kistarcsai internáló táborban dolgozó – gondnoka példádul a teljes papságot lelövetéssel fenyegette, ha ők is használni merészelik az épületben működő liftet.

Tóth Tamás elmondása szerint a Szentszék és Magyarország 1964-ben kötött megállapodása többé-kevésbé a PMI helyzetét is rendezte. Az intézet élére 1964-ben – a megállapodás értelmében a magyar kormány által is jóváhagyott – rektort neveztek ki, és ismét tanulhattak a PMI-ben Magyarországról érkező papok. A kommunista hatalom azonban ezután is folyamatosan nyomást gyakorolt az intézetre, amelynek a rendszerváltásig vezetői és ösztöndíjasai között is voltak az állambiztonság által beszervezett ügynökök. Az ezt sejtő emigráns papok és az ösztöndíjasok kölcsönös gyanakvással figyelték egymást, ez pedig – a kommunista hatalom szándékának megfelelően – nagyon megnehezítette az intézetben folyó munkát.

A rendszerváltás óta az intézet szabadon működik, a Szentszék és Magyarország közötti, 2013. évi megállapodás rögzíti, hogy a Falconieri-palota második emelete a PMI tulajdona. A PMI fenntartója a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, protektora a mindenkori magyar prímás.

(mti)

Forrás