Te Deum a Pápai Magyar Intézetben (2020)

Június 11-én, Szent Barnabás apostol ünnepén tartotta a római Pápai Magyar Intézet a tanévvégi hálaadó szentmiséjét a Falconieri-palota falai közt működő kápolnájában, ahol megáldották az Intézet új orgonáját is.

A szentmise főcelebránsa és szónoka az intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság elnöke, Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes, a Pápai Gergely Egyetem professzora volt, aki homíliájában a hálaadás kapcsán az idei rendkívüli tanévben kapott lehetőségekről, új helyzetekről is beszélt ráirányítva az ösztöndíjas papok figyelmét arra, hogy sosem csak a kapott ajándékig kell eljutni a hálaadásban, hanem a cél az ajándék forrására, az ajándékozó Istenre való rátalálás. Az elmúlt tanévben Jézus, mint tanítványait készítgette a Rómában tanulmányokat folytató ösztöndíjas papokat, a nyár elején pedig a beléjük vetett bizalommal küldi őket a további életutukra – hangzott el Szentmártoni Mihály homíliájában. Jelen volt még a Bizottság másik tagja, Melo Lajos domonkos szerzetes, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója is és a PMI növendékei mellett részt vettek a hálaadáson az Intézetben dolgozó munkatársak is.

A Pápai Magyar Intézet növendékei a 2019-2020-as akadémiai évben egy doktori védéssel (Szalézi Egyetemen) és egy licencia záróvizsgával (Gergely Egyetemen) öregbítették az Intézet hírnevét, továbbá négyen fognak licencia végzettséget szerezni a következő napokban az Intézet ösztöndíjasaiként. Ebben az akadémiai évben Németh Norbert rektor a hét ösztöndíjas magyar atya mellett további két teológiai tanárnak és egy doktorandusznak (PPKE) biztosított ösztöndíjas lehetőséget kutatás és anyaggyűjtés céljából, és voltak négyen, akik az elmúlt évben kánonjogi képzéseket végeztek a PMI vendégeiként.

Magyar doktori védés a római Pápai Szalézi Egyetemen

Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye papja, a Pápai Magyar Egyházi Intézet volt-növendéke A katekétaképzés és a mentorálás kapcsolata Magyarországon. Módszertani és kataketikai paradigmaváltás az emberi növekedés és a spirituális kísérés aspektusai mentén címmel védte meg doktori dolgozatát január 21-én a Pápai Szalézi Egyetemen, Rómában.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete; Érszegi Márk Aurél, a szentszéki nagykövetség első tanácsosa; Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora; a Rómában tanuló és szolgálatot teljesítő magyar lelkipásztorok, az egyetem hallgatói, valamint a doktorandusz megyéstársai.

A Pápai Magyar Intézet egykori növendéke egy aktuális kateketikai témát dolgozott fel. A dolgozat első része hazai kontextusba helyezve mutatja be a katekézis tapasztalatait és a katekétaképzés gyakorlatát, ismerteti a Szeged-Csanádi Egyházmegye hitoktatói körében végzett kutatás eredményeit, valamint az ez alapján megfogalmazott következtetéseket. A kutatást értékelve a katekétáknak segítő–támogató, szakmai és pasztorális kísérésre van szükségük, melyre leghatékonyabban egy mentori folyamat nyújthat megoldást.

A dolgozat szerzője interdiszciplináris megoldást javasol, melyben a teológiai kritériumok segítenek megőrizni a biblikus, ekkleziológiai és kateketikai kereteket, míg a humántudományokból kiemelt szempontok jelentősen hozzájárulnak az ember életében végbemenő változások és belső folyamatok helyes értelmezéséhez. A két terület dialógusából új mentor–kateketikai modell született, melynek pontjait és fázisait strukturált formában dolgozták ki.

Forrás és fotó: Pápai Magyar Intézet

Karácsonyvárás a Szentszéki Nagykövetségen

 

 

 

Magyarország Szentszékhez rendelt nagykövete, Dr. Habsburg-Lotharingiai Eduard december 13-án látta vendégül a Rómában tanuló magyar atyákat és papnövendékeket. Nagykövet úr bemutatta a nagykövetség munkáját és az elmúlt év legfontosabb eseményeiről számolt be. Megvallotta, hogy missziójának egyik legfontosabb feladata, hogy Magyarországról beszéljen és a magyarok értékeit megismertesse mindenkivel. A karácsony-várás jegyében karácsonyi és adventi énekeket énekeltünk.

Mikulás Ünnep a PMI-ben

A Rómában élő magyar papok, papnövendékek, szerzetesek és szerzetesnők hagyományos Szent Miklós-napi ünneplésükre december 6-án gyűltek össze a Pápai Magyar Intézetben. Az Örök Városban jelenleg közel hatvanan élnek magyar egyházi személyek, főként Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből. A két legnagyobb létszámú közösség a Collegium Germanicumban et Hungaricum és a Pápai Magyar Intézetben található.

 

Jorge Carlos Patrón Wong érsek látogatása a Pápai Magyar Intézetben

December 3-án Mons. Jorge Carlos Patrón Wong érsek, a Klérus Kongregáció titkára tett látogatást a Pápai Magyar Intézetben

Az érsek vezette titkárság látja el a római papi kollégiumok és szemináriumok szentszéki felügyeletét. Egy testvéri találkozás és vacsora keretében lehetősége nyílt a PMI növendékeinek a bemutatkozásra és a magyarországi Katolikus Egyház gazdag hagyományait oszthatták meg Wong érsekkel. Szóba kerültek a szentjeink, vértanúink, a kommunizmus alatt hősiesen helytálló hitvallóink és a magyarság azon páratlan kincse, hogy Isten kegyelméből oly sokszor újrakezdhettünk.

November 21-én Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Pápai Magyar Intézetben mutatta be sajtóbeszélgetésen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit

 

Az esemény az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtóirodája és a Magyarország Szentszéki Nagykövetsége együttműködésével jött létre. A tájékoztatón részt vett Habsburg-Lotharingiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete, aki kiemelte a 2020-as budapesti világesemény jelentőségét.

Erdő Péter bíboros részletesen bemutatta a kongresszus programjait, ismertette a helyszíneket, valamint beszélt az eddig megrendezett eseményekről és a NEK népszerűsítéséről. Kiemelte az eucharisztikus kongresszus egyhetes programsorozatának nyitómiséjét, melyet az újonnan átadott Puskás Ferenc Stadionban mutatnak be, és a szentmise keretében több mint négyezer gyerek találkozik majd először az Eucharisztiában jelen lévő Jézussal.

A főpásztor felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy már megkezdődött a regisztráció a NEK-re, továbbá figyelemükbe ajánlotta a folyamatosan frissülő weboldalt és hírlevelet.

A tanácskozáson jelen volt a legnagyobb katolikus televíziós csatorna és hírügynökség, az EWTN, a kanadai Salt + Light Media, a spanyol Nuestra Voz; Sárközy Júlia, az MTVA római tudósítója, valamint számos vatikáni újságíró, szakértő. A katolikus média legfontosabb kommunikációs csatornáinak képviselői a NEK előkészületeivel kapcsolatban tettek fel kérdéseket: szóba került többek között Ferenc pápa esetleges részvétele a kongresszuson, illetve az eddig regisztrált személyek és csoportok száma.

A Pápai Magyar Intézet zarándoklata Orvieto városába 2019. október 26-án, avagy lelki készület az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra

A 2020-ban Magyarországon megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve 2019. október 26-án Orvietoba látogatottak a Pápai Magyar Intézet lakói. Németh Norbert rektor és Ignazio Ceffalia vezetésével, aki, mint olasz pap biztosítja a Házban lakó magyar ösztöndíjas papok számára az olasz nyelv gyakorlási lehetőségét. A magyar ösztöndíjas papok élmény dús kirándulások során a már említett Orvieto városán kívül elzarándokoltak Bolsena és Montefiascone városaiba is.

Az Intézet lakói számára külön ajándék és Istentől való kegyelem volt, hogy bár messze a hazától, de mégis konkrét módon is készülhettek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Hiszen egy-egy ilyen színhelyen, vagyis egy-egy eucharisztikus csoda egykori színhelyén az ember elmélyülve, imádkozva, kissé elcsendesedve igazán közel érezheti magát az Oltáriszentségben velünk és köztünk élő Jézussal, aki „Urunk és Mesterünk, barátunk és táplálékunk, orvosunk és békességünk.” – miként imádkozzuk a 2020-as Kongresszusra készülő imádságban, minden szentmise előtt. Az ima ezen szavai, mintegy megelevenedtek a zarándoklaton résztvevő atyák szívében és lelkében.

Az egynapos kirándulás Orvieto városában kezdődött, ahol a bazilika után az atyák ellátogattak a helyi katakombarendszerbe. Ezt követően pedig Bolsena városában tekintették meg az eucharisztikus csoda helyszínét és a főbb nevezetességeket. Végül Montefiscone városában zárult a zarándoklat.

A Pápai Magyar Intézet egy-egy tanév során, több hasonló kirándulást és zarándoklatot is szervez az Intézetben lakók számára, hiszen a teológiai tanulmányokban való előrehaladás és a romanitásban való gazdagodás mellet fontos szempont az is, hogy a Róma közelében és még a távolabb lévő helyeket is felfedezzék, megismerjék a külföldön tanuló magyar papok.

A zarándoklatot összegezve, elmondhatjuk, hogy a Pápai Magyar Intézet lakói felejthetetlen élményekkel gazdagodva térhettek vissza az Örök Városba, ahol feltöltődve folytathatják teológiai tanulmányaikat.

Jelenleg a Pápai Magyar Intézetben 7-en folytatnak posztgraduális tanulmányokat:  Ádám Miklós, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papja a Pápai Biblikus Intézetben biblikumot, Kara Nándor a Szabadkai Egyházmegyéből a Pápai Szent Kereszt Egyetemen liturgikus teológiát, Óra Krisztián a Szombathelyi Egyházmegyéből az Augustinianumban patrisztikát tanul; Füleczki István az Egri Főegyházmegyéből és Vlaj Márk a Győri Egyházmegyéből dogmatikát, Szép Attila a Pécsi Egyházmegyéből erkölcsteológiát, Versler Sándor az Egri Főegyházmegyéből pedig fundamentális teológiát tanul a Pápai Gergely Egyetemen.

Bolsena-i eucharisztikus csoda Orvieto kincse lett

1263-ban egy Péter von Prag nevű német pap misézett Bolsenában a Szent Krisztina Templomban. Komoly kételyei támadtak, hogy Krisztus valóságosan jelen van-e az átváltoztatott ostyában. Mikor a Szent Krisztina Templomban az átváltoztatás szavait kimondta, vércseppek jelentek meg az átváltoztatott ostyán, és a vér a kezén át az oltárra és a korporáléra folyt. Amint látta ezt, megszakította a misét, és sietve Orvieto-ba utazott, ahol IV. Orbán pápa élt. A történet hallatán a pápa megbocsátott neki kételkedéséért, és megbízottakat küldött Bolsenába, hogy vizsgálják ki az esetet, később a csoda bizonyítékát, a szent vérrel átitatott korporálét Orvietoba vitték át és ott őrzik ma is. A sekrestyés és a plébánia összes tagja, akik tanúi voltak az eseménynek, megerősítették a csodát. Egy évvel később, 1264 augusztusában Orbán pápa elrendelte az Űrnapját, Krisztus szent testének és vérének ünnepét.

Füleczki István

A magyar szentek és boldogok ünnepe a Pápai Magyar Egyházi Intézetben

Immár hagyomány, hogy november 13-át, a magyar szentek és boldogok ünnepét az intézmény saját ünnepeként ülik meg a Pápai Magyar Intézetben, hiszen mind az alapítás napja (Kármelhegyi Boldogasszony) mind a kápolna búcsúja (Szent Kereszt felmagasztalása) a nyári tanítási szünetre esik.

A kápolnát eredetileg ugyanis Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelték, titulusa akkor változott meg, amikor Prokop Péter pap festőművész az 1956-os forradalom leverése után két évvel kifestette azt. Az akkor itt élő emigráns magyar papok ugyanis ezen a módon is sorsközösséget akartak vállalni az otthoniakkal. A kápolnának van egy olyan, szintén Prokop Péter által festett falfestménye is, amely az ismertebb magyar szenteket ábrázolja.

Ebben az évben a magyar mindenszentek ünnepi zsolozsmáját az intézet rektora, Németh Norbert vezette.

Az ünnepi ebéden részt vettek a szentszéki hivatalok, pápai egyetemek, társkollégiumok és magyar intézmények képviselői, többek között Angelo Acerbi címzetes érsek, hazánk rendszerváltást követő első apostoli nunciusa, Habsburg-Lotharingiai Eduard főherceg, Magyarország szentszéki nagykövete, aki elsőbeosztottjával, Érszegi Márk Auréllal érkezett, Kovács Ádám Zoltán nagykövet, hazánk olaszországi nagykövetségének vezetője, aki titkárával, a politikai ügyek referensével, Dr. Róth Mártonnal érkezett.

Magyarok Nagyasszonya búcsút ünnepeltek a Szent Péter Bazilika altemplomában, a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában

Október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén a vatikáni Szent Péter-bazilika Magna Domina Hungarorum-kápolnájában búcsúi szentmisét mutatott be Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora.

Az ünnepi szentmisén részt vettek a Rómában dolgozó és tanuló papok, kispapok és szerzetesek, valamint a római magyar közösség tagjai, élükön Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövettel. A mise előtt, köszöntőjében Németh László Imre prelátus, a római Szent István Ház igazgatója elmondta, a magyarok kápolnáját 39 évvel ezelőtt szentelte fel II. János Pál pápa, és az akkori ünnepség résztvevői közül többen ma is itt vannak a kápolnában.

Németh Norbert szentbeszédében a vasárnap szentté avatandó Newman bíborost idézte: „Áttekintve Európa fölött, láthatjuk, hogy nem a hangsúlyosan Máriát tisztelő közösségek azok, akik megszűntek Fiát imádni, hanem éppen azok a közösségek, akik Mária tiszteletéről lemondtak.” A szónok felidézte a nagypénteki golgotai jelentet, amikor Jézus Jánosra bízta az édesanyját. A haldokló Krisztus nem akarta zavarba hozni János apostolt, amikor a Szent Szüzet rábízta. Szava – „Íme, a te anyád!” – végrendelet, nem pedig valamiféle bemutatás. Nem azt mondta: „Ő az én anyám!”, hiszen így ez csupán Jézus családi ügye maradt volna. De Jézus ránk, az Egyházra hagyott anyát. A keresztfa tövében Máriának és a szeretett tanítványnak egymásra bízásával a mi legszemélyesebb közösségünk története kezdődött el. Mi ugyanis nem Jézus csapata, szakköre, vagy mozgalma vagyunk, hanem Anyaszentegyház. Jézus végrendelete értelmében Mária a mi édesanyánk. Jézus nemcsak anyjáról és az egyik tanítványáról gondoskodott, hanem az őt követő összes embert egy családdá tette. Jézus családot alapított, de nem a gének által programozott alapon, hanem a Szentlélek programja szerint.

Nekünk, magyaroknak ez a családi kötelék egy még szorosabb kapcsolatot jelent a mennyek országával – mutatott rá Németh Norbert. Mária a Magyarok Nagyasszonya, s ünnepének gyökerében ott áll Szent István királyunk, a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Az „alapító atya” rájött a továbbélés titkára. Országfelajánlása nem egy idős ember kétségbeesett tette volt; a szent király országa számára a legbiztosabb szövetségest és támaszt kereste, akit Máriában talált meg. Az egész országot, annak múltját és jövőét jelképező koronát ajánlotta fel neki.

Mekkora kincsünk nekünk Szűz Mária; a több mint 1100 éves hazánkban, és 2000 éves kereszténységünkben kötődünk hozzá. Van tehát anyánk, nem vagyunk árvák és nem vagyunk egyedül. Merjünk Máriára, mint anyánkra és nagyasszonyunkra hagyatkozni! Ajánljuk fel magunkat Szűz Máriának, legyen övé a jövőnk, legyen övé az ő Magyarországa, a Regnum Marianum – buzdított Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora.

Forrás: Vatikáni Rádió