A magyar szentek és boldogok ünnepe a római Pápai Magyar Intézetben

1999 óta hagyomány, hogy november 13-át, a magyar szentek és boldogok ünnepét saját ünnepeként üli meg a Pápai Magyar Intézet, mivel mind az alapítás napja (Kármelhegyi Boldogasszony) mind a kápolna búcsúja (Szent Kereszt felmagasztalása) a nyári tanítási szünetre esik. Az ünnepet Németh László prelátus, az intézmény akkori rektora vezette be. Köszöntőjében a rektor idézte Ferenc pápa levelét, amelyet még áprilisban intézett az intézmény protektor bíborosához, Erdő Péter prímáshoz a Pápai Magyar Intézet pápai alapításának hetvenötödik évfordulója alkalmából. A Szentatya, a magyar szentekre és boldogokra utalva így fogalmazott üzenetében: „a Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, Szent István első magyar király és a többi magyar szentek és boldogok hathatós közbenjárását kérve esdeklő imáinkkal kísérjük a Pápai Magyar Egyházi Intézet minden hajdani, jelenlegi és jövendő növendékét, jótevőjét, valamint a hozzá tartozó személyeket”. A díszebéden, amelyre ezúttal november 14-én került sor, részt vettek a szentszéki hivatalok, a pápai egyetemek, a társkollégiumok és a magyar intézmények képviselői, többek között Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős titkára (más szavakkal a Szentszék külügyminisztere), Jorge Carlos Patrón Wong érsek, a Klérus Kongregáció szemináriumokért (és papi kollégiumokért) felelős titkára, Angelo Acerbi érsek, hazánk rendszerváltást követő első apostoli nunciusa, Habsburg-Lotharingiai Eduard főherceg, Magyarország szentszéki nagykövete, aki első beosztottjával, Érszegi Márk Auréllal érkezett, valamint Bernard Ardura premontrei, a Történettudományok Pápai Bizottságának elnöke is.

(PMI)

Forrás