A szentszéki-magyar diplomáciai kapcsolatok 20. századi történetéről tartottak konferenciát Rómában

A budapesti nunciatúra felállításának 95., és a szentszéki-magyar diplomáciai kapcsolatok újraindulásának 25. évfordulója alkalmából a Római Magyar Akadémia és Magyarország Szentszéki Nagykövetsége június 12-én konferenciát rendezett – tájékoztatott Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója.

A rendezvényt a Római Magyar Akadémia igazgatójának és Magyarország szentszéki nagykövetének köszöntő szavait követően Paul Richard Gallagher, a vatikáni államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős titkára, valamint Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára nyitották meg. Paul Gallagher, a vatikán „külügyminisztere” beszédében a Budapesten, 2015. április 14-én rendezett konferencián elhangzott előadásához kapcsolódva összefoglalta a szentszéki-magyar kapcsolatok történetének legfontosabb csomópontjait.

Mikola István az elmúlt 25 év kapcsolattörténetének sikeres elemeit kiemelve hangsúlyozta az elmúlt évek egyházpolitikai szemléletváltásának jelentőségét.

A délelőtt második felében előbb Angelo Acerbi érsek, a rendszerváltozást követő első budapesti nuncius elevenítette fel a 25 évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatos személyes élményeit, majd Erdődy Gábor egyetemi tanár, volt szentszéki nagykövet ismertette az Antall-kormány egyházpolitikai stratégiájának lényegi elemeit. A délelőttöt Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztrériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának az 1997. évi szentszéki-magyar Megállapodást, valamint a Megállapodás 2013. évi módosítását bemutató előadása zárta.

Míg a délelőtti ülés a 25. évforduló alkalmából a rendszerváltás egyházpolitikai aspektusait vizsgálta, a délutáni program a budapesti nunciatúra felállításának 95. évfordulója alkalmából a 2007-ben kutathatóvá vált vatikáni levéltári fondokban végzett magyar kutatások eredményeit mutatta be.

Johan Ickx, a vatikáni államtitkárság történeti levéltárának igazgatója bevezető előadásában a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának levéltárában őrzött anyagok kutatásához kínált a magyar egyháztörténetírás számára szempontokat. Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora előadásában arról beszélt, miként követte nyomon és értékelte a Szentszék az első világháborút követő másfél évben a hazánk területén lejátszódó radikális változásokat, mígnem megérlelődött a budapesti nunciatúra felállításának igénye. Tóth Krisztina, az MTA – Pázmány Péter Katolikus Egyetem „Lendület” Kutatócsoportjának tagja az első budapesti nuncius, Lorenzo Schioppa követutasítása alapján ismertette a Szentszék által Magyarország esetében legjelentősebbnek ítélt problémaköröket. Fejérdy András, a Római Magyar Akadémia tudományos titkára a püspöki hűségeskü ügye körüli vitákat és a kérdés 1924-es rendezését, Csíky Balázs pedig Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 1937-ben előterjesztett, a püspökök kinevezésének menetén változtatni szándékozó javaslatának sorsát elemezte.

Véghseő Tamásnak, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektorának a magyar görögkatolikus egyház és a Szentszék közötti kapcsolatok alakulását vizsgáló előadását követően Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója beszélt a magyar jezsuitáknak egy törökországi tudományos intézet felállítására vonatkozó tervéről és a terv szentszéki fogadtatásáról. A tudományos ülést a Vatikáni Államtitkárság történeti levéltárában dolgozó Somorjai Ádám OSB előadása zárta, melyben Cesare Orsenigo és Angelo Rotta budapesti nunciusok szerepét vizsgálta a magyarországi szerzetesrendek 1927 és 1935 között megvalósuló szentszéki vizitációjában.

A konferencia megrendezését a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatása tette lehetővé, a tanácskozás előadásait tartalmazó kötet a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával lát napvilágot az év folyamán.

Fotó: Várhelyi Klára

Forrás: Magyar Kurír