Te Deum a római Pápai Magyar Intézetben

Június 4-én tartotta a Pápai Magyar Intézet tanév végi hálaadó szentmiséjét Rómában, a Santa Barbara dei Librai-templomban.

Mivel a középkori istenháza egy időben a könyvkiadással, tudománnyal foglalkozók kegyes társulatáé volt, ezért Szent Borbála mellett Aquinói Szent Tamás és Istenes Szent János is védőszentjei a templomnak.

A szentmise főcelebránsa és szónoka az intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság elnöke, Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes, a Pápai Gergely Egyetem professzora volt, aki homíliájában a hálaadás kapcsán a boldogságokról beszélt. Jelen volt még a bizottság másik két tagja, Melo Lajos domonkos szerzetes, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója és Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője; Törő András (Debrecen-Nyíregyháza), aki doktori kutatószabadságon van ezekben a napokban az Örök Városban, valamint az intézetben dolgozó munkatársak.

Ebben az akadémiai évben a római Falconieri-palota falai közt működő, Tóth Tamás (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) pápai káplán, rektor vezette Pápai Magyar Intézetben hat magyar ösztöndíjas pap lakott: Ádám Miklós (Esztergom-Budapest) biblikumot, Bokor Zoltán (Szombathely) erkölcsteológiát, Dobos András (Miskolc) keleti teológiát, Molnár János (Szombathely) erkölcsteológiát, Nagy Csaba (Debrecen-Nyíregyháza) házasság- és családteológiát, Végerbauer Richárd (Győr) pedig biblikus teológiát tanult.

Fotó: PMI; Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Szicíliában jártak a Pápai Magyar Intézetben lakó papok

A pünkösdi hétvégén, május 17. és 20. között a római Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora és papjai Giorgio Demetrio Gallarónak, a szicíliai Piana degli Albanesi püspökének és az egyházmegye egyik papjának, a PMI-ben lakó Ignazio Ceffalia pápai káplánnak meghívására látogattak a dél-olasz szigetre.

Piana degli Albanesi közvetlenül a Szentszéknek alárendelt egyházmegye, amelyet a Szicíliában elő arberesek – italo-albán görögkatolikusok – számára alapítottak. Az itt élő albán kisebbség ősei a 15–16. században, a török hódítás elől menekülve érkeztek a szigetre. Sok nehézség közepette a mai napig megőrizték nyelvüket és szokásaikat.

Szicília mindig kultúrák találkozópontja volt, és sok szállal kötődik a keleti kultúrához is. Az ókorban Magna Graecia (Nagy Görögország) része volt, majd a Római Birodalom kettészakadását követően Bizánc fennhatósága alá került. Ezt követően az első ezredforduló táján arabok, majd a normannok uralták; az újkorban hosszabb ideig spanyol uralom alatt állt.

A Pápai Magyar Intézetből érkező vendégek első útja Szent Rozália barlangjához vezetett. Palermo védőszentje, Rozália normann nemesi családból származott; egy közeli hegyen élt vezeklő életet a 11. század második felében. Holttestét ugyanott találták meg csodálatos módon mintegy ötszáz évvel később.

A sziget déli részén fekvő Agrigento már Magna Graecia emlékét őrzi: itt találhatók Európa ma ismert legnagyobb alapterületű ókori görög templomának maradványai. Cefalù, Monreale katedrálisai, csakúgy, mint a palermói Cappella Palatina (Palotakápolna) a bizánci, arab és a normann építészet nyomait viselik magukon.

Pünkösdvasárnap, május 20-án a PMI papjai Piana degli Albanesi község egyik bizánci rítusú plébániatemplomában olasz, görög és albán nyelvű ünnepi liturgián vettek részt az intézetben élő görögkatolikus atyák vezetésével.

Fotó: Pápai Magyar Intézet

Magyar Kurír