A Falconieri-palota – Könyvet mutattak be az egyház és az állam közös kincséről

A Budapesti Olasz Kultúrintézetben mutatták be november 30-án azt a könyvet, mely hazánk legértékesebb külföldi ingatlanáról, a római Falconieri-palotáról szól. A Via Giulián álló épület ad otthont a Római Magyar Akadémiának és a Pápai Magyar Intézetnek (PMI).


A képekkel illusztrált kötetet az akadémia augusztusban hazatért egykori igazgatója, Molnár Antal és Tóth Tamás, a PMI jelenlegi rektora írta. A kötetet Erdő Péter bíboros, Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatója, művészettörténész és Szörényi László irodalomtörténész, hazánk egykori olaszországi nagykövete mutatta be.

A bemutató elején Molnár Antal, aki 2011 szeptemberétől volt a Római Magyar Akadémia igazgatója, arról beszélt, hogy az ugyanakkor érkező Tóth Tamás rektorral azért vállalkoztak a könyv megírására, mert átfogó történelmi, művészettörténeti és egyháztörténeti tanulmány ez idáig nem született e méltán híres épületről. Hozzátette, eleinte egy kisebb füzet elkészítését tervezték, mely röviden bemutatta volna a palotát és a benne működő két intézményt, de a szövegek és a képek mennyisége végül gazdagon illusztrált könyv kiadását tette lehetővé. Tóth Tamás egyháztörténész a könyvbemutatón elmondta, a történelmi helyszín, valamint az épület kiemelkedő szerepe a magyar egyház történetében óhatatlanul felébresztette benne az igényt, hogy feltárja a múltját, s kutatási eredményeit közzétegye a palota egykori lakói, jelenlegi ösztöndíjasai, illetve minden érdeklődő számára. Kiemelte, külön öröm volt számára, hogy egykori rektorok, növendékek a könyv készítésének hallatán számtalan fotót, dokumentumot küldtek el neki.

Farbaky Péter művészettörténészként is nagyra értékelte a kötet képi anyagát. A BTM főigazgatója a három fő egységre tagolt könyv első, az épületet bemutató részét elemezte. Mint mondta, ez is két részre oszlik: a palota építésének történetére, illetve az épület belső és külső bemutatására. Hozzátette: bár járt ösztöndíjasként, utóbb pedig több konferencia résztvevőjeként is a palotában, a könyv elolvasása után ismét szeretne visszatérni Rómába, hogy a megszerzett új tudás birtokában járja be a termeket.

Szörényi László irodalomtörténész is gyakran járt a Római Magyar Akadémia épületében, már nagyköveti megbízatása előtt is. Személyes élményeit, a szocializmusban leginkább lehallgató központként, a megbízható elvtársak lakásaként működő intézetben szerzett tapasztalatait mondta el, illetve kiemelte az akadémia háború előtti, a közvetlenül utána következő, illetve az 1956-os időszak eseményeit. Beszélt tudósok, hazánk leghíresebb költői, írói, festőművészei római tartózkodásáról, és arról, hogy nagykövettársai nem is titkoltan irigyelték őt, hogy Rómában a magyar államnak ilyen szép, híres és értékes ingatlan van a birtokában.

Erdő Péter bíboros, aki egykor maga is növendéke volt a Pápai Magyar Intézetnek, annak egyházban, egyháztörténelemben betöltött szerepéről tartott előadást. Mint mondta, nagy örömmel vette kézbe a most megjelent reprezentatív kötetet, amely felidézte benne az első alkalmat, amikor a Pápai Magyar Egyházi Intézetnek helyet adó második emeletre ment föl. Felérve azonnal azt az emléktáblát látta meg, amely arra emlékezteti a látogatót, hogy XIII. Leó a megválasztása előtti napokban itt szállt meg: a palota egyháztörténeti kapcsolatai tehát nem az intézet megalapításával kezdődtek el. A bíboros is megemlítette, hogy bárki, akinek megmutatja az épületet, csodálkozik azon, hogy a magyar állam és az egyház ilyen gyönyörű épület tulajdonosa lehet Rómában. Kiemelte, hogy az állam és az egyház együtt vett részt az intézmény megalapításában, hiszen 1927-ben a vallásalap pénzét is fölhasználták a palota megvásárlásakor, így kapott helyet benne a papi osztály. Az azóta eltelt időszakok hullámzó együttműködése, illetve a szocializmus idején, az 1964-es megegyezésig tartó ellenséges időszakban az állam ellenállása, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban pedig a kapcsolat pozitív alakulása e könyvben nyomon követhető, a kötet megjelenése pedig az együttműködés megvalósulásának tekinthető.

Erdő Péter bíboros az elődök bölcsességéről is beszélt. Mint mondta, a papi osztály tagjai más életritmusban éltek, mint a művész ösztöndíjasok. Ezért volt fontos, hogy 1940-re Serédi Jusztinián bíboros elérte, hogy a papi osztályt pápai egyházi intézménnyé nyilvánítsák. Később ez a döntés életfontosságúnak bizonyult. A II. világháború alatt és az utána következő esztendőkben a PMI immár az államtól függetlenül, önállóan működhetett. Az akadémia életében fontos volt az 1956-os forradalom időszaka, ám az 1948 és 1964 közötti bő másfél évtized sok szempontból még jelentősebbé vált. Ekkor az emigráns magyar papság vezette tovább az intézetet, miközben a kommunista magyar állam működtette a palota többi részét. Ez gyakorlati nehézségeket okozott. Kikapcsolták az áramot a második emeleten, elzárták a vizet, külön ajtót kellett nyitni a papok részére, mert máshol nem engedték be őket. Ennek 1964-ben a Szentszék és a magyar állam közötti megállapodás vetett véget. Az egyház ismét küldhetett Magyarországról papokat Rómába, a püspöki kar irányította ismét az intézményt, közben az emigráns magyarság létrehozta a Szent István Házat, így bár sok szenvedés árán, de egy újabb magyar intézmény működött Rómában.

Ettől kezdve  ismét érkeztek ösztöndíjas papok Magyarországról a Pápai Magyar Intézetbe. Minden említett nehézség ellenére, ha végigtekintjük a listát, hogy kik tanultak az intézetben, és mennyi mindent tudott tenni a magyar és a világegyház a tudomány és a lelkipásztori munka javára, akkor azt mondhatjuk, hogy ez az intézmény áldás volt a magyar egyház számára – folytatta Erdő Péter. 1989 újabb, minőségi változást hozott a Pápai Magyar Intézet életében. Az is igaz, hogy különleges helyzet állt elő: a PMI már nem annyira kiváltságos hely, mint hajdanában. Ma más helyekre is szabadon mehetnek tanulni papjaink, ezért néha létszámhiánnyal küzd az intézet. Komoly erőfeszítésébe kerül a püspöki karnak, hogy megfelelő embereket válasszon ki növendéknek – hangsúlyozta a bíboros.


Erdő Péter bíboros a könyvet méltatva két fotóra hívta fel a jelenlévők figyelmét. Az egyiken az 1928/29-es, a másikon a 2015/16-os évfolyam tagjai láthatók. A két felvétel ugyanazon a helyszínen készült, az utóbbin az elődök testtartását is utánozzák a szereplők. Mindkét fényképen kilenc növendék és rektoruk látható. Erdő Péter ezt üzenetnek is tekinti: a ’28/29-es évfolyam növendékei közül sokan a magyar egyház vagy a kulturális élet kiemelkedő személyiségei lettek. Mint mondta: reméli, a mostani fénykép szereplői közül is többen lesznek, akik ugyancsak maradandó, pozitív emléket hagynak maguk után.

A könyvbemutatón részt vett Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius mellett a PMI egykori rektora, Keresztes Szilárd nyugalmazott püspök, illetve az intézet számos volt növendéke. Sokan eljöttek az akadémia egykori ösztöndíjasai közül, valamint korábban ott dolgozók, vendégek, Rómát és a magyar kultúrát szerető olaszok is. Sokaknak csak a terem előterében, a kivetítő előtt jutott hely.

Az est moderátora, Soóky Andrea, a kötetet megjelentető Balassi Kiadó igazgatója bejelentette, hogy január elején a könyvet olasz és angol nyelven is kiadják.

Fotó: Lambert Attila

Forrás: Bókay László/Magyar Kurír

A magyar szentek és boldogok ünnepe a római Pápai Magyar Intézetben

1999 óta hagyomány, hogy november 13-át, a magyar szentek és boldogok ünnepét saját ünnepeként üli meg a Pápai Magyar Intézet, mivel mind az alapítás napja (Kármelhegyi Boldogasszony) mind a kápolna búcsúja (Szent Kereszt felmagasztalása) a nyári tanítási szünetre esik. Az ünnepet Németh László prelátus, az intézmény akkori rektora vezette be. Köszöntőjében a rektor idézte Ferenc pápa levelét, amelyet még áprilisban intézett az intézmény protektor bíborosához, Erdő Péter prímáshoz a Pápai Magyar Intézet pápai alapításának hetvenötödik évfordulója alkalmából. A Szentatya, a magyar szentekre és boldogokra utalva így fogalmazott üzenetében: „a Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, Szent István első magyar király és a többi magyar szentek és boldogok hathatós közbenjárását kérve esdeklő imáinkkal kísérjük a Pápai Magyar Egyházi Intézet minden hajdani, jelenlegi és jövendő növendékét, jótevőjét, valamint a hozzá tartozó személyeket”. A díszebéden, amelyre ezúttal november 14-én került sor, részt vettek a szentszéki hivatalok, a pápai egyetemek, a társkollégiumok és a magyar intézmények képviselői, többek között Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős titkára (más szavakkal a Szentszék külügyminisztere), Jorge Carlos Patrón Wong érsek, a Klérus Kongregáció szemináriumokért (és papi kollégiumokért) felelős titkára, Angelo Acerbi érsek, hazánk rendszerváltást követő első apostoli nunciusa, Habsburg-Lotharingiai Eduard főherceg, Magyarország szentszéki nagykövete, aki első beosztottjával, Érszegi Márk Auréllal érkezett, valamint Bernard Ardura premontrei, a Történettudományok Pápai Bizottságának elnöke is.

(PMI)

Forrás

Az albanói hegyekben kirándultak a Pápai Magyar Intézet növendékei

A Pápai Magyar Intézetben tanulók november 6-án Somorjai Ádám vezetésével a Rómától délre fekvő, kulturális és természetei kincsekben gazdag albanói hegyekben jártak.

A kirándulás résztvevői beszámolójából kiderül, a vidék szorosan összekapcsolódott a pápaság történetével az évszázadok során. A vulkanikus eredetű Albanói-tó mellett fekvő Castel Gandolfo a Castelli Romani (Római Kastélyok) településcsoport része, itt található a pápai nyári rezidencia, amelyet a közelmúltban nyitottak meg a nagyközönség előtt.

A kiránduló növendékek kiemelték, hogy Ariccia városa korábban a Chigi hercegi ház birtoka volt. A család tagja volt a római Szent Péter teret építtető VII. Sándor pápa is. Ferenc pápa a Római Kúria tagjaival minden évben ezen a településen vesz részt a nagyböjti lelkigyakorlaton. Grottaferrata ékessége pedig az 1004-ben alapított bizánci rítusú apátság, amely a keleti egyházszakadás után is megőrizte Rómával való közösségét.

Forrás és fotó: Pápai Magyar Intézet

Forrás: Magyar Kurír

Veni Sancte a római Pápai Magyar Intézetben: indul a tanév

Itália védőszentje, Assisi Szent Ferenc ünnepén, a Szentlélek segítségül hívásával, szentmise keretében kezdődött meg ünnepélyesen is az új akadémiai év a Pápai Magyar Intézetben.

A szentmisén, amelyen részt vett az itt szolgálatot teljesítő három munkatárs is, az ösztöndíjasok mellett koncelebrált az intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság elnöke, Szentmártoni Mihály jezsuita, valamint a tagok, Melo Lajos domonkos és Kovács Gergely pápai káplán.

A szentmisét Tóth Tamás pápai káplán, rektor mutatta be. A napi evangéliumot, Mária és Márta történetét alapul véve kiemelte, hogy Mártához hasonlóan biztosan vannak dolgok, amelyek nyugtalanítanak bennünket, így talán a most Rómába érkezőket is, hiszen sok új, ismeretlen kihívással kell az év során szembenézniük. Fontos azonban előre nézni. Notker Wolf, most leköszönt bencés prímás apát egyik német nyelvű könyvének a címe: A pesszimisták az esőben állnak, az optimisták a felhők alatt fürdenek (Läuft. Pessimisten stehen im Regen. Optimisten duschen unter Wolken.), arra tanít bennünket, hogy nagyon sok múlik azon, hogy mi magunk hogyan állunk hozzá ahhoz, amit éppen csinálunk. És ebben bátoríthat bennünket az, hogy Rómában jóformán a szentek lábnyomain járunk, Szent Péter és számos szent itt lévő sírja, emlékhelye összekapcsol bennünket az Egyház egyetemes küldetésével. A Szentlélek kiáradása révén Isten kegyelme és a szentek közbenjárása segítse azokat, akik itt vannak, hogy tanulmányaik végén többlettel tudjanak hazatérni majd ahhoz képest, amivel elindultak ide.

A Pápai Magyar Intézetnek ebben az évben négy új növendéke van, így a kutatói ösztöndíjasok mellett egész évben öten vannak itt: Ádám Miklós (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye) biblikumot, Kaposi Gábor (Győr) patrisztikus teológiát, Molnár János (Szombathely) erkölcsteológiát, Nagy Csaba (Debrecen-Nyíregyháza) házasság és családteológiát és Végerbauer Richárd (Győr) biblikus teológiát tanul.

Ezen túl, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése nyomán, ebben az akadémiai évben van lehetőség arra is, hogy kutatói ösztöndíjjal egy-két hónapot töltsenek itt teológiai tanárok, illetve papok. Jelenleg Gánicz Endre (Nyíregyháza), Artner Péter (Eger) és Törő András (Debrecen-Nyíregyháza) erősítik a ház közösségét. Ők doktorátusuk elkészítése vagy más kutatási projektjeik miatt tartózkodnak Rómában.

(Forrás: PMI)

Forrás: VR

A szentkapu téglája és a Pápai Magyar Intézet Rómában

Idén is megtartotta év végi hálaadó zarándoklatát és szentmiséjét Rómában a Pápai Magyar Intézet. Ezúttal a Santa Maria Maggiore-bazilikát keresték föl, amelynek 2000-es szentkapujából két téglát kaptak ajándékba.

Tóth Tamás pápai káplánnal  a Vatikáni Rádió által készült interjúban a Te Deumról, a Santa Maria Maggiore-bazilikához fűződő szép hagyományokról, illetve a Vatikáni Titkos Levéltárban történő kutatásairól beszélgettek.

Te Deum a Pápai Magyar Intézetben

Ebben az évben is, május 31-én megtartották év végi hálaadásukat Rómában a Pápai Magyar Intézet lakói. A hagyományoknak megfelelően egy nevezetes római templomba zarándokoltak el.

Ebben az esztendőben Melo Lajos domonkos atya, a római Santa Maria Maggiore bazilika magyar gyóntatója vezetésével a nevezetes pápai bazilikát tekintették meg. Az V. századi épület, amelyet azután a századok során jelentősen átalakítottak, bővítettek, a keresztény nyugat egyik legősibb Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma.

Apszismozaikjai a XIII. század végén készületek el, nem sokkal az 1300-ra meghirdetett első szentév megnyitása előtt.

A baldachin az 1750-es szentévre készült el. Mivel a templom a négy pápai bazilika egyike, ezért a Szent Péter és a Falakon kívüli Szent Pál bazilikák, valamint a lateráni Keresztelő Szent János székesegyház mellett a Santa Maria Maggiore-templom is rendelkezik olyan szentkapuval, amelyet minden szentév elején ünnepélyesen megnyitnak, majd a jubileumi esztendő bezárását követően újra befalaznak. A kaput legutóbb a 2000-es Nagy Jubileum végén zárták be. Ferenc pápa 2016. január 1-én nyitotta ki újra ünnepélyesen. A templomhoz egy gazdag kincstár is tartozik. Az épület alatt található ókori romok az apostolfejedelmek-korabeli római hétköznapok emlékeit őrizték meg az utókornak.

A pápai bazilika tőszomszédságában található a szintén V. századi Szent Praxedis-bazilika. Az itt bemutatott hálaadó szentmise főcelebránsa Szentmártoni Mihály jezsuita volt, az intézetet felügyelő Vigiliancia Bizottság elnöke, aki homíliájában a hálaadás fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy sosem csak a kapott ajándékra, de még inkább az ajándékozó személyére kell fókuszálni hálaadásunk során, végső soron pedig minden ajándék forrására, Istenre. A szentmisén jelen voltak még Melo Lajos domonkos és Kovács Gergely pápai káplán, a Vigiliancia Bizottság tagjai, valamint az Intézetben élő magyar alkalmazottak.

 

Ebben az akadémiai évben a Pápai Magyar Intézetnek kilenc ösztöndíjasa volt: Aradi László (Veszprémi Főegyházmegye) liturgikus teológiát, Bárdos Krisztián (Eger) kateketikát, Eiben Tamás (Debrecen-Nyíregyháza) dogmatikát, Hodász András újmisés (Esztergom-Budapest) történeti teológiát, Kaposi Gábor (Győri Egyházmegye) patrisztikus teológiát, Lábár Tamás (Pécsi Egyházmegye) egyháztörténelmet, Nagy Krisztián (Eger) fundamentális teológiát, Szakács Tibor (Kalocsa-Kecskemét) biblikumot és Urbán Evariszt (Hajdúdorog) keleti teológiát tanultak.

A legtöbbek közülük idén befejezik tanulmányaikat és visszatérnek egyházmegyéjük szolgálatára, hogy ott kamatoztathassák a Rómában szerzett tapasztalataikat.

Forrás

Tégla a szentkapuból: interjú Tóth Tamással, a Pápai Magyar Intézet rektorával az idei Te Deumról

Idén is megtartotta év végi hálaadó zarándoklatát és szentmiséjét Rómában a Pápai Magyar Intézet. Ezúttal a Santa Maria Maggiore-bazilikát keresték föl, amelynek 2000-es szentkapujából két téglát kaptak ajándékba. Tóth Tamás pápai káplánnal készült interjúnkban a Te Deumról, a Santa Maria Maggiore-bazilikához fűződő szép hagyományokról, illetve a Vatikáni Titkos Levéltárban történő kutatásairól beszélgettünk.

Te Deum a Pápai Magyar Intézetben

Ebben az évben is, május 31-én megtartották év végi hálaadásukat Rómában a Pápai Magyar Intézet lakói. A hagyományoknak megfelelően egy nevezetes római templomba zarándokoltak el.

Ebben az esztendőben Melo Lajos domonkos atya, a római Santa Maria Maggiore bazilika magyar gyóntatója vezetésével a nevezetes pápai bazilikát tekintették meg. Az V. századi épület, amelyet azután a századok során jelentősen átalakítottak, bővítettek, a keresztény nyugat egyik legősibb Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma. Apszismozaikjai a XIII. század végén készületek el, nem sokkal az 1300-ra meghirdetett első szentév megnyitása előtt. A baldachin az 1750-es szentévre készült el. Mivel a templom a négy pápai bazilika egyike, ezért a Szent Péter és a Falakon kívüli Szent Pál bazilikák, valamint a lateráni Keresztelő Szent János székesegyház mellett a Santa Maria Maggiore-templom is rendelkezik olyan szentkapuval, amelyet minden szentév elején ünnepélyesen megnyitnak, majd a jubileumi esztendő bezárását követően újra befalaznak. A kaput legutóbb a 2000-es Nagy Jubileum végén zárták be. Ferenc pápa 2016. január 1-én nyitotta ki újra ünnepélyesen. A templomhoz egy gazdag kincstár is tartozik. Az épület alatt található ókori romok az apostolfejedelmek-korabeli római hétköznapok emlékeit őrizték meg az utókornak.

A pápai bazilika tőszomszédságában található a szintén V. századi Szent Praxedis-bazilika. Az itt bemutatott hálaadó szentmise főcelebránsa Szentmártoni Mihály jezsuita volt, az intézetet felügyelő Vigiliancia Bizottság elnöke, aki homíliájában a hálaadás fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy sosem csak a kapott ajándékra, de még inkább az ajándékozó személyére kell fókuszálni hálaadásunk során, végső soron pedig minden ajándék forrására, Istenre. A szentmisén jelen voltak még Melo Lajos domonkos és Kovács Gergely pápai káplán, a Vigiliancia Bizottság tagjai, valamint az Intézetben élő magyar alkalmazottak.

Ebben az akadémiai évben a Pápai Magyar Intézetnek kilenc ösztöndíjasa volt: Aradi László (Veszprémi Főegyházmegye) liturgikus teológiát, Bárdos Krisztián (Eger) kateketikát, Eiben Tamás (Debrecen-Nyíregyháza) dogmatikát, Hodász András újmisés (Esztergom-Budapest) történeti teológiát, Kaposi Gábor (Győri Egyházmegye) patrisztikus teológiát, Lábár Tamás (Pécsi Egyházmegye) egyháztörténelmet, Nagy Krisztián (Eger) fundamentális teológiát, Szakács Tibor (Kalocsa-Kecskemét) biblikumot és Urbán Evariszt (Hajdúdorog) keleti teológiát tanultak. A legtöbbek közülük idén befejezik tanulmányaikat és visszatérnek egyházmegyéjük szolgálatára, hogy ott kamatoztathassák a Rómában szerzett tapasztalataikat.

Forrás: PMI

(gá)2016

Forrás

Hálaadó zarándoklatot tartott a Pápai Magyar Intézet

Idén ismét május 31-én tartották év végi hálaadásukat Rómában a Pápai Magyar Intézet (PMI) lakói. A hagyományoknak megfelelően egy nevezetes római templomba zarándokoltak el, ezúttal a Santa Maria Maggiore-bazilikába – tájékoztatott Tóth Tamás rektor.

A bazilikát annak magyar gyóntatója, Melo Lajos domonkos szerzetes vezetésével tekintették meg a PMI zarándokai.

Az 5. századi épület, melyet a későbbi századok során jelentősen átalakítottak, bővítettek, a keresztény nyugat egyik legősibb, Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma. Apszismozaikjai a 13. század végén készültek el, nem sokkal az 1300-ra meghirdetett első szentév megnyitása előtt. A baldachin az 1750-es szentévre készült el.

Mivel a templom a négy pápai bazilika egyike, ezért a Szent Péter- és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika, valamint a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház mellett a Santa Maria Maggiore is rendelkezik olyan szent kapuval, amelyet minden szentév elején ünnepélyesen megnyitnak, majd a jubileumi esztendő bezárását követően újra befalaznak. A kaput legutóbb a 2000-es nagy jubileum végén zárták be, majd Ferenc pápa 2016. január 1-jén nyitotta meg újra ünnepélyesen.

A templomhoz gazdag kincstár is tartozik. Az épület alatt található ókori romok az apostolfejedelmek kora hétköznapjainak emlékeit őrizték meg az utókornak.

A pápai bazilika tőszomszédságában található a szintén 5. századi Szent Praxedis-bazilika. Az itt bemutatott hálaadó szentmise főcelebránsa Szentmártoni Mihály jezsuita volt, az intézetet felügyelő Vigiliancia Bizottság elnöke, aki homíliájában a hálaadás fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy sosem csak a kapott ajándékra, hanem sokkal inkább az ajándékozó személyére kell fókuszálni hálaadásunk során, végső soron pedig minden ajándék forrására, Istenre. A szentmisén jelen voltak Melo Lajos domonkos és Kovács Gergely pápai káplán, a Vigiliancia Bizottság tagjai, valamint az intézetben élő magyar alkalmazottak.

Ebben az akadémiai évben a Pápai Magyar Intézetnek kilenc ösztöndíjasa volt: Aradi László (Veszprémi Főegyházmegye) liturgikus teológiát, Bárdos Krisztián (Egri Főegyházmegye) kateketikát, Eiben Tamás (Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye) dogmatikát, Hodász András újmisés (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye) történeti teológiát, Kaposi Gábor (Győri Egyházmegye) patrisztikus teológiát, Lábár Tamás (Pécsi Egyházmegye) egyháztörténelmet, Nagy Krisztián (Egri Főegyházmegye) fundamentális teológiát, Szakács Tibor (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) biblikumot és Urbán Evariszt (Hajdúdorogi Főegyházmegye) keleti teológiát tanultak.

Többségük idén befejezi tanulmányait és visszatér egyházmegyéje szolgálatába, hogy ott kamatoztathassa Rómában szerzett tapasztalatait.

Forrás és fotó: PMI

Forrás: Magyar Kurír

Interjú Tóth Tamás atyával, a 75 éves Pápai Magyar Egyházi Intézet rektorával Ferenc pápa leveléről

2015. október 26-án ünnepelte alapításának 75. évfordulóját a Pápai Magyar Intézet. Ferenc pápa a jubileum alkalmából idén áprilisban levelet írt Erdő Péter bíborosnak. Tóth Tamás atyával,  a Pápai Magyar Egyházi Intézet rektorával ebből az alkalomból készítettünk interjút, aki a stúdióbeszélgetés során hangsúlyozza a pápai levél legfőbb gondolatait, és elmondja az Intézet alapításának a történetét, egészen napjainkig.

(vl)

Forrás

Ferenc pápa levele a Pápai Magyar Intézet alapításának 75. évfordulójára

2015. október 26-án ünnepelte alapításának 75. évfordulóját a Pápai Magyar Intézet. Ferenc pápa a jubileum alkalmából levelet írt Erdő Péter bíborosnak.

Tisztelendő testvérünknek,

Erdő Péter bíboros,
Esztergom-budapesti érseknek,
Magyarország Prímásának

Róma ősi és nagyhírű városában a keresztény hit számos bizonyságát találjuk: nem csupán az Apostolok és más szentek tiszteletreméltó földi maradványait és a Római Pápa székét, hanem sok pápai egyetemet és egyéb katolikus intézetet is, ahol az Egyház hitét és tanítását nagy igyekezettel és következetesen oktatják. Nem csoda hát, ha sok nemzet itt keresett olyan helyet, ahol magasabb tanulmányokat folytató, kiváló fiai tartósan lakhatnak.

Ezek közé a házak közé tartozik a tiszteletreméltó elődünk, XII. Pius által 1940. július 16-án alapított Pápai Magyar Egyházi Intézet is. A későbbi időkben, azok miatt a különféle nehézségek miatt, amelyeket a magyarországi kommunista rendszer okozott, nem csupán a Katolikus Egyháznak abban a nemes nemzetben élő pásztorai és hívei, hanem ez a római intézet is sérelmeket szenvedett és veszélybe került. Ezek miatt akkor a Szentszéknél keresett és talált segítséget.

Most tehát örömmel értesültünk arról, hogy ez az Intézet alapításának 75. évfordulóját ünnepli. Ezért ki szeretnénk fejezni iránta érzett jóindulatunkat és őszinte jókívánságainkat ezzel a levéllel, melyet hozzád intézünk, Tisztelendő Testvérünk, aki valamikor növendékként laktál ott, most pedig Magyarország Prímása vagy és ennek a Pápai Intézetnek a protektori tisztségét viseled.

Azt kívánjuk, hogy a Pápai Magyar Egyházi Intézet a jövőben is a lehető legjobban segítse minden ott élő magyar pap és más növendék szellemi és lelki előrehaladását, a Katolikus Egyházzal és a Római Pápával való mind szorosabb közösségét.

Végezetül a Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Szent István első magyar király és a többi magyar szentek és boldogok hathatós közbenjárását kérve esdeklő imáinkkal kísérjük a Pápai Magyar Egyházi Intézet minden hajdani, jelenlegi és jövendő növendékét, jótevőjét, valamint a hozzá tartozó személyeket, és szeretettel adjuk a mennyei kegyelmet hirdető és jóindulatunkat kifejező apostoli áldásunkat, először is neked, Tisztelendő Testvérünk, és azt kívánjuk, hogy áldásunk általad jusson el hozzájuk is ezzel a levéllel együtt.

Kelt a Vatikáni Palotában, 2016. április 15-én, az Irgalmasság Szentévében, pápaságunk negyedik esztendejében,

Ferenc

Forrás

Szicílába kirándultak a Pápai Magyar Intézet lakói

A római Pápai Magyar Intézetben (PMI) élő papok és az itt tanuló, papszentelés előtt álló diakónus Szicíliába utaztak áprilisban, ahol háromnapos kirándulás keretében ismerkedtek meg vendéglátó országuk kultúrájával – tájékoztatta szerkesztőségünket Tóth Tamás rektor.

A csoport ellátogatott Palermóba, Monrealéba és Piazza Armerinába. A szicíliai városokban megismerkedtek az elmúlt évezredek építészeti emlékeivel.

Szicíliában az évezredek során sokféle kultúra találkozott egymással. A palermói Nagyboldogasszony-főszékesegyházban őrzik a város védőszentjének, Szent Rozáliának ereklyéit. Az első templomot a 4. században kezdték el építeni, a 313-as milánói ediktumot követően, amely a Római Birodalom területén engedélyezte a keresztény hit gyakorlását. A bazilika a 9. századtól, miután a szaracénok elfoglalták a várost, mecsetként működött egészen 1072-ig, amikor Palermo a normannok uralma alá került. Ezt követően építkezés kezdődött, és 1185-ben fejezték be az az angol származású Walter Off the Mill érsek kezdeményezésére épített új katedrálist. A normann mellett a templom egyes részeiben ma is felfedezhetőek az arab hatás építészeti emlékei. A 18. századi barokk átalakítás már a spanyol uralom alatt következett be. A templom kincstárában őrzik II. Frigyes német-római császár (1212–1250) első feleségének, Aragóniai Konstanciának koronáját. Konstancia korábban a fiatalon elhunyt Imre magyar király (1194–1204) felesége volt. A főszékesegyház egyben Frigyes császár és felesége nyughelye is.

A Szent Péter apostol tiszteletére 1143-ban felszentelt Cappella Palatina, a Királyi Kápolna ugyancsak Palermóban található, a normann királyi palotában. Az iszlám, a normann és a bizánci építészet elemeinek felhasználásával törekedtek a latin és a bizánci liturgia szintézisére az építkezés során. A kápolna alaprajza latinkereszt alakú, azonban a szentélyt bizánci módon igyekeztek berendezni.

Palermótól nem messze található Monreale, amelynek érseki székesegyháza szintén a 12. századi normann építészet remekműve. A latin szertartású templom a bizánci-iszlám építészet jegyeit viseli magán, amelyet később gótikus elemekkel egészítettek ki. A 6 ezer négyzetméter összterületű mozaikdíszítés leghíresebbike a szentély boltozatában látható Pantokrátor Krisztus-mozaik.

A sziget közepén fekszik Piazza Armerina városa. Az előbbiekhez hasonlóan az UNESCO világörökségi helyszíneinek sorát gyarapítja az a 4. századi római villa, amelynek romjait a település közelében 1950-ben fedezték fel. Míg azonban az előző helyeken a keresztény építészet mozaikjaival találkozhat a zarándok, itt a több mint 35 ezer négyzetméternyi, az egész villát egykor beborító, ma is meglévő mozaikpadló jelenetei a korabeli római élet eseményeit mutatják be a harcon át a vadászaton keresztül egészen a sportjátékokig. A villa egy magas rangú, nem keresztény római tisztviselő lakóhelye volt, hozzá tartozott egy basilica is, ahol a villa tulajdonosa a hivatalos kihallgatásokat tartotta.

Fotó: PMI

Forrás: Magyar Kurír