Karácsonyváró találkozó Rómában

A Falconieri-palota, a Római Magyar Akadémia nagyterme adott otthont december 9-én az olasz fővárosban élő és tanuló magyar papok, szerzetesek, szerzetesnők és az itt tanuló pap- és szerzetesnövendékek találkozójának – közli Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora


A Pápai Magyar Intézet által szervezett összejövetelen a növendékek vidám műsorral kedveskedtek az összegyűlteknek, és az est végén megérkezett a Mikulás is, hogy jelképes ajándékot adjon a megjelenteknek.

Ebben az akadémiai évben mintegy ötvenen vannak Rómában olyan magyarok, akik magyarországi vagy határon túli egyházmegyékből, szerzetesközösségből érkeztek az Örök Városba. Közülük a legtöbben tanulmányi célból tartózkodnak Rómában, de vannak az itt élők között olyanok, akik már régóta fontos egyházi szolgálatot végeznek. Tíz év után most tért vissza a római közösségbe Vértesaljai László jezsuita is, aki december 1-jétől a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztését vette át.

Fotó: Tóth Tamás

Forrás: Magyar Kurír

A Pápai Magyar Intézetben élő papok kirándulása

A Pápai Magyar Intézetben élő papok november 16-án felkeresték a Róma közelében fekvő Braccianót, az Odescalchi család várkastélyát – tájékoztatta a Magyar Kurír szerkesztőségét Tóth Tamás, az intézet rektora.

A Comóból származó hercegi családnak magyar vonatkozása is van, amelyre Boldog XI. Ince pápa budai várban található szobra is emlékeztet. A  Benedetto Odescalchiként született Boldog XI. Ince pápa (1676–1689) ugyanis ebből a családból származot. Ő volt az, taki XIV. Lajos francia király (1643–1715) ellenében támogatta a Habsburg uralkodókat és azok egyik legfőbb célkitűzését, a törökök kiűzését Európából. XI. Ince komoly politikai erőfeszítései és hatalmas pénzadományai sikerrel jártak, hiszen Bécs 1683-as ostroma végül kudarcba fulladt, és Buda 1686. szeptember 2-án felszabadult az oszmán uralom alól. Az Odescalchiak ezt követően a Szerémségben kaptak birtokokat a magyar királytól, ahol hozzájárultak a csaknem teljesen pusztasággá lett térség fellendüléséhez.

A Pápai Magyar Intézetben élő papok felkeresték Monterano romjait, amely a bronzkor óta lakott volt, és amelyet lakói 1799-ben, Napóleon francia katonáinak invázióját követően hagytak el végleg. Az egykori város romjaiban is monumentális; a barokk korban átalakított várat, valamint a Szent Bonaventúra-kolostort – a többek között a római Szent Péter tér kapcsán ismert – Gian Lorenzo Bernini tervezte.


A papi közösség kirándulásán az intézet volt növendéke, Serfőző Levente, a Szeged–Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke is részt vett, aki jelenleg doktori disszertációját készíti elő a Pápai Szalézi Egyetemen.

Magyar Kurír

A magyar szentek és boldogok ünnepe a Pápai Magyar Intézetben

Immár hagyomány, hogy november 13-át, a magyar szentek és boldogok emléknapját az intézmény saját ünnepeként ülik meg a Pápai Magyar Intézetben (PMI) – tájékoztat Tóth Tamás, az intézet rektora.


A PMI azért ünnepli sajátjaként a magyar szentek és boldogok napját, mivel mind alapításának napja (Kármelhegyi Boldogasszony), mind a kápolna búcsúja (Szent Kereszt felmagasztalása) a nyári tanítási szünetre esik.

Ebben az évben a PMI volt rektora, Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke, egyben az intézményért felelős referens püspök mutatta be az ünnepi szentmisét. Az egri főpásztor arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy ezen a napon azokra a magyar szentekre és boldogokra gondolunk, akiket az oltáron tisztelünk, de rajtuk kívül jussanak eszünkbe azok a szent magyarok is, akik a mi személyes életünkben játszottak valamilyen módon meghatározó szerepet.

Az ünnepi ebéden részt vettek a szentszéki hivatalok, pápai egyetemek, társkollégiumok és magyar intézmények képviselői, többek között Angelo Acerbi címzetes érsek, hazánk rendszerváltást követő első apostoli nunciusa, Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki nagykövete, Török Tamás, hazánk olaszországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Bernard Ardura premontrei szerzetes, a Történettudományok Pápai Bizottságának elnöke.

Fotó: PMI

Forrás: Magyar Kurír

Borromeo Szent Károly ünnepe a Pápai Magyar Intézetben

A Szentlélek ajándékát és Borromeo Szent Károly közbenjárását kérve gyűltek össze közös Veni Sanctéra a római Pápai Magyar Intézet lakói és a papi kollégiumot felügyelő Vigilancia Bizottság tagjai november 4-én ˜– tájékoztatta szerkesztőségünket Tóth Tamás rektor.

Annak a szentnek a közbenjárását kérték, aki sokat tett a papok képzéséért, és akinek lelkipásztori munkája ma is példa sokak számára.

A szentmisét Tóth Tamás pápai káplán, rektor mutatta be, a szentbeszédet Melo Lajos domonkos atya mondta.

A Pápai Magyar Intézetben tanulók és az itt szolgálatot teljesítő személyzet mellett a Vigilancia Bizottság elnöke, Szentmártoni Mihály jezsuita és Kovács Gergely pápai káplán is részt vettek az ünnepen.

Ebben a tanévben kilencen tanulnak a Pápai Magyar Intézetben, köztük hat új növendék. Aradi László (Veszprémi Főegyházmegye) liturgikus teológiát, Bárdos Krisztián (Egri Főegyházmegye) kateketikát, Eiben Tamás (Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye) dogmatikát, Hodász András újmisés (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye) történeti teológiát, Lovassy Attila újmisés (Váci Egyházmegye) patrisztikus teológiát, Nagy Krisztián (Egri Főegyházmegye) fundamentális teológiát, Szakács Tibor (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) biblikumot, Urbán Evariszt (Hajdúdorogi Egyházmegye) keleti teológiát, Vízi János újmisés (Egri Főegyházmegye) pedig pasztorálteológiát tanul.

Forrás: Magyar Kurír

Magyar sírokat látogatott a római magyar közösség

Tóth Tamás atya vezetésével november 1-jén, mindenszentek ünnepén a római magyar közösség a veránói temetőbe látogatott.

A római magyar közösség tagjai november elsején felkeresték a magyar sírokat a veránói temetőben, és imádkoztak elhunyt szeretteikért. A látogatást Tóth Tamás atya, pápai káplán, a római Pápai Magyar Intézet rektora vezette.

Az imádságos megemlékezésen részt vettek a római magyar közösség részéről többek között Győriványi Gábor nagykövet, a Rómában élő és dolgozó családok képviselői, valamint a Pápai Magyar Intézet növendékei és dolgozói is.

Róma legnagyobb temetője, a Campo Verano a Falakon kívüli Szent Lőrinc-bazilika mellett fekszik.

A Veranóban helyezték végső nyugalomra a római magyar közösség tagjait is. A jezsuiták, piaristák, premontreiek, kapucinusok – utóbbiak közt Kovács Angelus, a korábbi magyar főlelkész – szerzetesrendjük közös sírboltjában nyugszanak, mások a 38-as számot viselő „külföldiek parcellájában”. Itt a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége vásárolt az 1960-as években közös sírhelyet. Kialakítására a hívek adták össze a pénzt, megáldását 1966-ban tartották, jelenlegi formáját pedig 1983-ban nyerte, amikor új, travertinból készült sírlappal fedték be. Két egymás mellett fekvő közös sírból áll: baloldalt a római magyar közösség halottai, jobboldalt pedig a magyar máltai lovagokéi nyugszanak – olvasható a Róma közösségi oldalon.

Forrás: Vatikáni Rádió, Róma közösségi oldal

Fotó: PMI

Forrás: Magyar Kurír

Magyar újmise Rómában

A római magyar hívő közösség szokásos vasárnapi összejövetelén, október 26-án a bolognaiak nemzeti templomában a Pápai Magyar Intézet és a Pápai Német-Magyar Kollégium idén szentelt négy papja mondott újmisét – tájékoztatta szerkesztőségünket Németh László olaszországi magyar főlelkész.

Az újmisét Bodor Attila főcelebráns (Gyulafehérvári Egyházmegye), Hodász András (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye), Bakó László (Temesvári Egyházmegye), illetve Vizi János (Egri Főegyházmegye) mutatták be, a Római Magyar Akadémia közelében, a Via del Mascherone 61. szám alatt található Chiesa dei Santi Giovanni Evangelista e Petronio dei Bolognesi elnevezésű templomban.

Hodász András homíliájában a napi evangélium alapján szemléletesen fejtette ki, mit jelent szeretni teljes szívvel, teljes lélekkel és egész értelemmel. A szentmisén a Budapestről érkezett Csipikék gyerekkórus énekelt Vikol Kálmán karnagy vezetésével.


A szentmisén sok magyarországi turista is részt vett, akik úgy szervezték meg római útjukat a hosszú hétvégén, hogy részt tudjanak venni a Rómában élő magyar közösség ünnepén.

A szentmise végén a jelenlévők imádkoztak az október 22-én elhunyt Genovéva kalocsai nővérért, aki hosszú évekig vezette a Szent István-zarándokházat. A szentmise újmisés áldással és a Himnusz eléneklésével zárult.

Fotó: Németh László

Forrás: Magyar Kurír

Az Ostpolitikról rendeztek konferenciát a Római Magyar Akadémián

A Vatikán II. világháború utáni kelet-európai politikájáról rendeztek szeptember 26-án a Római Magyar Akadémián nemzetközi konferenciát, melyet Dominique Mamberti érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok titkára nyitott meg. Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora tájékoztatta szerkesztőségünket.

A nemzetközi konferenciát az 1964. szeptember 15-én aláírt szentszéki–magyar részleges megállapodás 50. évfordulója alkalmából szervezte a Római Magyar Akadémia a Pápai Magyar Egyházi Intézettel, a Római Európai Egyetemmel, valamint a pozsonyi Comenius Egyetem Teológiai Karával együttműködésben.

 A Vatikán kommunista államokkal szembeni politikája, az úgynevezett „Ostpolitik” a legújabb kori egyháztörténelem leginkább vitatott témái közé tartozik: vajon olyan kényszerpályaként kell-e értékelni, amelynek nem létezett alternatívája, vagy pedig téves kezdeményezés volt, amely csupán a totalitárius rendszer nemzetközi legitimációját szolgálta?

A nemzetközi konferencia a XII. Piusz, XXIII. János és VI. Pál pápasága alatti Közép-Kelet-Európa felé irányuló szentszéki politikát tárgyalta. A kilenc országból érkező tizennégy előadó az eddigi tudományos eredményekre építve kívánt új perspektívákat nyitni a további kutatások számára. Az előadások a különböző párt- és állami szerveknél keletkezett iratok, a nemzetközi diplomáciai dokumentumok, valamint a már kutatható egyházi levéltári források kritikus és összehasonlító elemzésével, továbbá a régebben nem vizsgált összefüggések vizsgálatával jelentős mértékben gazdagították az ismereteket a Vatikán keleti politikájában részt vevő felek gondolkodásmódjáról, álláspontjáról és viselkedéséről, segítve ezáltal a történelmi folyamat jobb megértését.

A Római Magyar Akadémia székhelyén, a Falconieri-palotában rendezett konferencia előestéjén, szeptember 25-én 19.30-kor levetítették Gilberto Martinelli Ólomkapu című, Mindszenty József bíboros, prímás személyét bemutató dokumentumfilmjének munkakópiáját.

A konferencia megnyitóján, amelyen Erdő Péter bíboros is részt vett, Dominique Mamberti elődjének, Agostino Casarolinak a szavait idézte. A szentszéki államtitkárságon XXIII. János, VI. Pál és II. János Pál pápasága alatt is szolgáló, államközi kapcsolatokért felelős titkár egykor így fogalmazott: az egyház a közép- és kelet-európai országokban a „türelem mártírjaként” igyekezett csendes, de fáradhatatlan, kitartó és becsületes megállapodásokra kész politikát folytatni – írja az MTI.

A vatikáni külügyekért felelős főpap emlékeztetett arra, hogy Casaroli bíboros 1963 tavaszán elsőként Budapest és Prága irányában próbálkozott kapcsolatfelvétellel. Ez vezetett az 1964. szeptember 15-én aláírt szentszéki–magyar részleges megállapodáshoz. Casaroli egyébként a kommunista Magyarországgal való egyezkedést nagyon nehéznek, Csehszlovákiával majdnem lehetetlennek tartotta.

A konferenciáról a L’Osservatore Romano szentszéki napilapban is cikk jelent meg Somorjai Ádám bencés szerzetes, történész, a Pápai Államtitkárság munkatársa tollából. Az írás XXIII. János pápa – szintén 1963 tavaszán megjelent – Pacem in terris kezdetű enciklikájának fogadtatásáról szól. A nemzetek közötti békéről szóló pápai dokumentumról akkor először a szovjet lapok is írtak, és az enciklika kiadásának estéjén a budapesti szovjet nagykövetségen tartott fogadáson is téma volt a pápai üzenet.

„Az Ostpolitik csak korlátozott módon nyújtott orvoslatot a keresztények szenvedésére” – idézte Dominique Mamberti érsek, a Vatikán államközi kapcsolatainak titkára bevezetőjét a nemzetközi konferenciáról Giuseppe Rusconi újságíró. A Rossoporpora.org honlapon szeptember 26-án megjelent cikk többek között tájékoztat arról is, hogy az újságíró feltette a kérdést Mamberti érseknek: vajon „helyénvaló” diplomáciai döntés volt-e az Ostpolitik? „Helyénvaló, tekintve, hogy a párbeszéd felállítása mindig helyénvaló” – hangzott a válasz.

A Vatikáni Rádió Erdő Péter bíborost kérte meg, hogy mondjon véleményt a megállapításról. „A Római Magyar Akadémia a Pápai Magyar Intézettel és más intézményekkel együtt konferenciát rendezett a keleti politikáról, részben VI. Pál pápa közelgő boldoggá avatására tekintettel is – mondta a főpásztor. – Az orosz, szlovák, magyar, olasz és más nemzetiségű előadók rendkívül értékes hozzájárulásokat adtak ehhez a témához. Kiderült az, hogy két alapvető szemszögből lehet a kérdést tanulmányozni. Egyrészt a kelet-európai népek tapasztalatai és az ottani levéltári anyag alapján, ami elsősorban az egyház üldözését, illetve elnyomását tanúsítja, másrészt azonban a nyugati szemszögből is vizsgálható a téma, ahol elsősorban az olasz és a francia katolikus baloldali mozgalmak a kommunizmussal, a szocialista országokkal való párbeszédének az elméleti és gyakorlati törekvései játsszák a főszerepet.”

Erdő Péter bíboros megállapította: „Ugyanakkor létezik egy világpolitikai vagy világegyházi egyensúlyi szempont is, amely a Szentszéket természetesen arra vezette, hogy a világ minden régióját vegye figyelembe és ne csak egy országgal vagy országcsoporttal tartson fenn párbeszédet.” Ebben az összefüggésben szerepelt az Ostpolitik és ebben az összefüggésben természetes, hogy a Szentszék – ahogyan az Casaroli bíboros emlékirataiban is szerepel – sok mindent szeretett volna elérni, ami nem sikerült a keleti politika viszonylatában. Viszont ténylegesen létrejött egy dialógus és olyan kisebb vagy nagyobb jelentőségű megállapodások, amelyek az itt élő katolikusoknak, az itt élő egyházi szervezetnek a helyzetét bizonyos szempontból javították – fogalmazott a konferencián személyesen is jelen lévő esztergom-budapesti érsek.

Forrás: Magyar Kurír

Papszentelés Kenderesen

Palánki Ferenc segédpüspök július 26-án – Ternyák Csaba egri érsek megbízásából – az Egri Főegyházmegye szolgálatára pappá szentelte Vízi János diakónust. A szentmisére a szentelendő szülőhelyén, Kenderesen került sor, mintegy húsz pap és nagyszámú hívő jelenlétében – írja az egyházmegye honlapja.

Vízi János, a római Pápai Magyar Intézet növendéke egy zsoltáridézetet választott papi jelmondatául: „Uram, én a te szolgád vagyok.” (Zsolt 116,16) A szentelő püspök ebből kiindulva a szolgálatról elmélkedett. A mai világban a szolgálat nem divatos magatartás, negatív képzetek társulnak hozzá: kiszolgálás, szolgalelkűség, kiszolgáltatottság. Ezzel szemben – mondta a püspök – a szolgálat az Egyházban Jézus követése, aki „nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja mindenkiért” (Mt 20,28). A pap személyén keresztül Jézus újra kimondja az Atyának, hogy „Értük szentelem magam” (Jn 17,19).

„Örömhírt vinni a szegényeknek, gyógyítani a megtört szívűeket, szabadulást hirdetni a foglyoknak” (Iz 61,2), tanítani a tudatlanokat, vigasztalni a szomorkodókat – ez nem külsőséges, szolgalelkű feladatteljesítés, hanem válasz Isten szeretetére, aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte” (Jn 3,16). Válasz Jézusnak, aki rajtunk keresztül a kicsinyek, a peremre szorultak, a kisemmizettek, a nyomorultak, a vámosok, a bűnösök barátja akart lenni. Válasz Jézusnak, aki a mi létünkön keresztül a hitetlenül, reményvesztetten küszködőkben felkelti a hit vágyát. Tudnunk kell olyan embernek lenni, aki körül születik az Isten országa.


A pap szolgálata kaland. Az isten- és emberszeretet kalandja, az önátadás, az örökélet-adás kalandja. De félig égni, félig élni, félig szeretni nem érdemes – hangsúlyozta Palánki Ferenc, hozzátéve: Isten nem hétköznapi, nyögvenyelős kötelességteljesítést vár, nem hivatalnoki lelkű szolgálatra hív, hanem örömre, boldogságra. A pap nem egy fura figura, nem egy különc csodabogár, hanem olyan keresztény, aki meghívottságában, elkötelezettségében a többiek elé tárja az odaadott élet lehetőségét, boldogságát. Osztatlan szívű Istenhez tartozásából fakad a nagy szabadság és lelki függetlenség.


A pap az örömhír tanúja, akin keresztül megtapasztalja a bűnös, rideg világ, hogy Jézus él, és az egész világot át akarja alakítani, meg akarja szentelni – zárta szentbeszédét a segédpüspök.

A szentelési mise után az újonnan szentelt pap, Vízi János újmisés áldásban részesítette a felszentelő püspököt, a szüleit, testvérét, nagymamáját, paptestvéreit és a híveket.


Újmisés köszönő beszédében hálát adott Istennek szüleiért, családjáért és mindazokért, akik segítették a hivatás felismerésében és kifejlődésében. Kérte a jelenlévőket, hogy tekintsék őt továbbra is közülük valónak, de ismerjék fel benne a Krisztust képviselő papot, aki megjelenik közöttük az örömükben, de osztozik a fájdalmukban, gyászukban is, és kérte azt is, hogy imádsággal segítsék szolgálatát.

Fotó: Iváncsy Balázs

Forrás: Magyar Kurír

Papszentelés Vácott

2014. június 21-én, szombaton 10 órakor a Váci Székesegyházban Beer Miklós megyéspüspök pappá szentelte Maczák Tamás, Kovács György, Lovassy Attila, Szabó Mihály és Balogh László testvérünket, valamint diakónussá szentelte Pálfalvi Tamást, Udvardy Lászlót és Varga Tamást.

Forrás

Te Deum a Pápai Magyar Intézetben

A Pápai Magyar Intézet május 28-án este tanév végi hálaadását tartotta Rómában – tájékoztatta szerkesztőségünket Tóth Tamás, az intézet rektora.

Idén a Te Deum résztvevői a jezsuita rend központjában a rendalapítónak, Loyolai Szent Ignácnak a szobáit keresték fel, és a hálaadó szentmisét az abból a szobából később átalakított kápolnában tartották, ahol a baszk származású szent római évei alatt élt, és ahol 1556. július 31-én az Örökkévalóságba költözött.

A hálaadó szentmise főcelebránsa és szónoka a Pápai Magyar Intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság elnöke, Szentmártoni Mihály jezsuita,  volt. A Pápai Gergely Egyetem professzora homíliájában kiemelte, hogy Szent Ignácról „beszélhetünk mint konvertitáról, mint misztikusról, mint rendalapítóról, mint pszichológusról”, mégis a legfontosabb támpontunk az lehet, hogy ő „műveiben élő szent”. Szentmártoni atya kiemelte Loyolai Szent Ignác híres felajánló imáját, amelyben felismerhetőek szentignáci lelkiség lényeges elemei:

Vedd, Uram, és fogadd el teljes szabadságom,
emlékezetem, értelmem és egész akaratom,
mindenem, amim van, és amivel rendelkezem.
Te adtad nekem mindezt.
Neked, Uram, visszaadom.
Minden a Tiéd,
rendelkezzél vele egészen akaratod szerint.
Add nekem szereteted és kegyelmed,
mert ez elég nekem.

A szentmisén jelen voltak a Vigilancia Bizottság tagjai, Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője, és Melo Lajos domonkos, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója. A Tóth Tamás pápai káplán, rektor által vezetett intézménynek ebben az akadémiai évben három végzős növendéke van: Bokor Zoltán (Szombathelyi Egyházmegye) erkölcsteológiát tanult, Felker Zsolt (Veszprémi Főegyházmegye) spiritualitást, Kelemen Imre (Esztergom-Budapesti Főegyházmegye) pedig liturgikus teológiát; ők hárman abban a megtiszteltetésben is részesültek, hogy a PMI növendékeiként a szerdai általános kihallgatás végén személyesen is köszönthették a Szentatyát. Rajtuk kívül Szakács Tibor (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) biblikumot tanul, idén két pappá szentelésére készülő diakónust is befogadott az intézet, Lovassy Attilát (Váci Egyházmegye), aki patrisztikából készíti elő a doktorátusát, és Vízi Jánost (Egri Főegyházmegye), aki pasztorálteológiát tanul.

Forrás: Magyar Kurír