Te Deum a római Pápai Magyar Intézetben

Június 4-én tartotta a Pápai Magyar Intézet tanév végi hálaadó szentmiséjét Rómában, a Santa Barbara dei Librai-templomban.

Mivel a középkori istenháza egy időben a könyvkiadással, tudománnyal foglalkozók kegyes társulatáé volt, ezért Szent Borbála mellett Aquinói Szent Tamás és Istenes Szent János is védőszentjei a templomnak.

A szentmise főcelebránsa és szónoka az intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság elnöke, Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes, a Pápai Gergely Egyetem professzora volt, aki homíliájában a hálaadás kapcsán a boldogságokról beszélt. Jelen volt még a bizottság másik két tagja, Melo Lajos domonkos szerzetes, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója és Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője; Törő András (Debrecen-Nyíregyháza), aki doktori kutatószabadságon van ezekben a napokban az Örök Városban, valamint az intézetben dolgozó munkatársak.

Ebben az akadémiai évben a római Falconieri-palota falai közt működő, Tóth Tamás (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) pápai káplán, rektor vezette Pápai Magyar Intézetben hat magyar ösztöndíjas pap lakott: Ádám Miklós (Esztergom-Budapest) biblikumot, Bokor Zoltán (Szombathely) erkölcsteológiát, Dobos András (Miskolc) keleti teológiát, Molnár János (Szombathely) erkölcsteológiát, Nagy Csaba (Debrecen-Nyíregyháza) házasság- és családteológiát, Végerbauer Richárd (Győr) pedig biblikus teológiát tanult.

Fotó: PMI; Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Szicíliában jártak a Pápai Magyar Intézetben lakó papok

A pünkösdi hétvégén, május 17. és 20. között a római Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora és papjai Giorgio Demetrio Gallarónak, a szicíliai Piana degli Albanesi püspökének és az egyházmegye egyik papjának, a PMI-ben lakó Ignazio Ceffalia pápai káplánnak meghívására látogattak a dél-olasz szigetre.

Piana degli Albanesi közvetlenül a Szentszéknek alárendelt egyházmegye, amelyet a Szicíliában elő arberesek – italo-albán görögkatolikusok – számára alapítottak. Az itt élő albán kisebbség ősei a 15–16. században, a török hódítás elől menekülve érkeztek a szigetre. Sok nehézség közepette a mai napig megőrizték nyelvüket és szokásaikat.

Szicília mindig kultúrák találkozópontja volt, és sok szállal kötődik a keleti kultúrához is. Az ókorban Magna Graecia (Nagy Görögország) része volt, majd a Római Birodalom kettészakadását követően Bizánc fennhatósága alá került. Ezt követően az első ezredforduló táján arabok, majd a normannok uralták; az újkorban hosszabb ideig spanyol uralom alatt állt.

A Pápai Magyar Intézetből érkező vendégek első útja Szent Rozália barlangjához vezetett. Palermo védőszentje, Rozália normann nemesi családból származott; egy közeli hegyen élt vezeklő életet a 11. század második felében. Holttestét ugyanott találták meg csodálatos módon mintegy ötszáz évvel később.

A sziget déli részén fekvő Agrigento már Magna Graecia emlékét őrzi: itt találhatók Európa ma ismert legnagyobb alapterületű ókori görög templomának maradványai. Cefalù, Monreale katedrálisai, csakúgy, mint a palermói Cappella Palatina (Palotakápolna) a bizánci, arab és a normann építészet nyomait viselik magukon.

Pünkösdvasárnap, május 20-án a PMI papjai Piana degli Albanesi község egyik bizánci rítusú plébániatemplomában olasz, görög és albán nyelvű ünnepi liturgián vettek részt az intézetben élő görögkatolikus atyák vezetésével.

Fotó: Pápai Magyar Intézet

Magyar Kurír

Megáldották a magyar segítséggel helyreállított templomot a földrengés sújtotta Tolentinóban

Megáldották december 9-én, szombaton a közép-olaszországi Tolentinóban a Szent Szív és Szent Benedek templomot, amelynek helyreállítását Magyarország finanszírozta.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) részéről Varga Lajos váci segédpüspök érkezett az ünnepségre, valamint Tóth Tamás rektor, az MKPK római ágense és Németh László olaszországi magyar főlelkész.

A Collegium Germanicum et Hungaricumból és a Pápai Magyar Intézetből érkező zarándokok a Tolentino városka közelében fekvő loretói kegyhelyen – Szűz Mária názáreti házának őrzési helye – az ünnepséget megelőzően közös szentmisén vettek részt, amelyet Varga Lajos püspök mutatott be.

Bővebben: Magyar Kurír

PMI képtár (Loreto/Tolentino):

Szent Miklós-ünnep a Pápai Magyar Intézetben

A Rómában élő magyar papok, papnövendékek, szerzetesek és szerzetesnők hagyományos Szent Miklós-napi ünneplésükre gyűltek össze december 5-én a Pápai Magyar Intézetben.

 

Az este közös adventi imával és énekléssel kezdődött, majd a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasai lepték meg kis műsorral a jelenlévőket, amelyben felidézték az elmúlt év legjelentősebb magyar vonatkozású római eseményeit.

Az Örök Városban jelenleg közel ötvenen élnek magyar egyházi személyek, főként Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből. A két legnagyobb létszámú közösség a Collegium Germanicumban et Hungaricum és a Pápai Magyar Intézetben található.

Forrás és fotó: PMI

Magyar Kurír

Látogatást tettek a magyar püspökök a Pápai Magyar Intézetben

Az ad limina látogatáson Rómában tartózkodó magyar püspökök november 21-én este meglátogatták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) fenntartásában működő papi továbbképző intézményt, a Pápai Magyar Intézetet (PMI) is.

A magyar állam kilencven éve, 1927-ben vásárolta meg a Falconieri-palotát, amelyben kezdettől fogva működött egy papi osztály a Római Magyar Akadémia (RMA) részeként. Ez az egyházi szekció 1940-ben vált önálló pápai intézetté, ekkor kapta mai nevét. A PMI jogi helyzetét a palotán belül jelenleg egy 2013-ban megkötött nemzetközi szerződés garantálja.

Az első évfolyam 1928-ban indult – köztük volt Ijjas József későbbi kalocsai érsek, illetve Koudela Géza és Werner Alajos egyházzenészek. Az elmúlt kilencven évben közel háromszáz ösztöndíjasa volt a Pápai Magyar Intézetnek.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelenlegi tagjai közül itt tanultak Erdő Péter bíboros mellett Ternyák Csaba, Kocsis Fülöp, Kiss-Rigó László, Udvardy György, Székely János, Orosz Atanáz és Varga Lajos püspökök, a nyugalmazott püspökök közül pedig Keresztes Szilárd és Ladocsi Gáspár. Veres András, az MKPK elnöke máshol végezte ugyan római tanulmányait, de később a PMI rektora lett. Ösztöndíjas volt itt továbbá Mohos Gábor, az MKPK titkára is.

Az intézmény jelenlegi ösztöndíjasai az ad limina látogatásról kérdezhették a püspököket, majd közösen elimádkozták a vesperást az intézet kápolnájában.

Forrás és fotó: Pápai Magyar Intézet

Magyar Kurír

Megáldotta a pápa a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztjét

  A magyar püspökök „ad limina apostolorum” látogatása november 20-án délelőtt kezdődött Rómában. A találkozó elején a Szentatya megáldotta a 2020-ban Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) missziós keresztjét.

A délelőtt fél tízkor kezdődő találkozón Ferenc pápa mellett részt vett Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke, Vittore Boccardi, a tanács titkára, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, a Rómában tanuló magyar papok és kispapok, valamint a NEK Általános Titkárságának néhány tagja. Erdő Péter bíboros, prímás ismertette a missziós kereszt történetét és szimbolikáját Ferenc pápának, majd a Szentatya áldását kérte a néhány hónap múlva a Kárpát-medencében missziós útra induló feszületre. Ferenc pápa örömmel tett eleget a kérésnek.

A missziós kereszt még a 2007-es budapesti városmisszió alkalmából készült. Az esztergomi bazilikában felállított, közel öt méter magas, bronzborításokkal díszített tölgyfakereszt Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009) alkotása. Növényi ornamentikája a magyar honfoglalás kori ötvösség motívumait idézi. A feszület nem csupán egyedi ötvösmunka, hanem ereklyetartó is. Középpontjában ezüst tokban egy Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, körülötte, a levéldíszek fordulataiban pedig magyar szentek relikviái találhatók. A keresztet először a 2007-es budapesti városmissziós napokon állították ki, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában kapott helyet.

Az azóta eltelt tíz évben a feszület fémrészei erősen oxidálódtak, így szükségessé vált a felújítása. A tisztítási, konzerválási munkálatokat Szabó János ötvös és fémrestaurátor végezte, aki jelen volt a kereszt megalkotásánál is. A restaurálás során öblítéssel, ecseteléssel, csiszolással és polírozással sikerült eltávolítania a korróziós réteget. Végül a kezelt részeket légzáró lakkal vonta be, így a bronzdíszek éveken át őrizni fogják fényüket.

A  restaurálás során öt újabb magyar (vonatkozású) szent, illetve boldog – Szent Márton, Boldog Gizella, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Apor Vilmos, Boldog Meszlényi Zoltán – ereklyéit helyezték el a missziós keresztben, amelyet most egy külön erre a célra készített tartó segítségével szállítottak a Vatikánba, ahol Ferenc pápa megáldotta.

Forrás és fotó: Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkársága; News.va

Magyar Kurír

Tematikus estet tartottak a római Pápai Magyar Intézetben

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Rómában működő papi továbbképző intézete történetének kevéssé ismert fejezeteit idézték fel november 15-én este az Örök Városban, amikor a Pápai Magyar Intézet (PMI) a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit. Az eseményen Erdő Péter bíboros is részt vett.

A felszentelt papok római továbbképzését szolgáló intézet története 1927-ben kezdődött, amikor a magyar állam megvásárolta a római Falconieri-palotát, és az ebben létrehozott Római Magyar Akadémián papi osztály is létesült. A két intézmény jogilag 1940-ben vált külön, amikor Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás kezdeményezésére a Szentszék megalapította a ma is működő Pápai Magyar Intézetet.

A Vatikán szomszédságában kilencven éve működő magyar egyházi intézmény főbb történelmi eseményeit az egykori hallgató, Erdő Péter bíboros, prímás idézte fel. Hangsúlyozta, hogy a magyar egyház jelenléte az államalapítástól kezdve folytonos Rómában, és ez a PMI-nek köszönhetően a második világháború és a kommunizmus időszakában sem szakadt meg. Az intézet jelentős szerepet vállalt 1956 után is az Olaszországba menekült magyarok befogadásában és támogatásában.

Fordulatot az 1964-ben, a magyar állam és a Szentszék között létrejött megállapodás hozott, amellyel az 1948 utáni emigrációs éveket követően a PMI újra a Magyar Katolikus Egyház irányítása alá került, és újra érkezhettek ösztöndíjas papok Magyarországról Rómába, hogy ott folytassák tanulmányaikat. Erdő Péter felidézte saját ösztöndíjas éveit a hetvenes évek olasz fővárosában. Hangsúlyozta, hogy a magyar papok számára ma is Róma jelenti a kaput a nemzetközi kultúra és tudomány elsajátításához, valamint széles, nemzetközi kapcsolatrendszer kialakításához a Rómában látogatott pápai egyetemek professzorai és hallgatói között. Régen a magyar egyházban az első idegen nyelvnek a német számított, ma az angol után az olasz következik – mondta Erdő Péter.

Tóth Tamás hozzátette, hogy Rómában számos pápai egyetem, valamint több mint száz kollégium működik, és a PMI ennek a nemzetközi rendszernek a része.

A tematikus esten bemutatták Tóth Tamás rektor könyvét (A Pápai Magyar Intézet, Róma–Budapest, 2017), mely a PMI történetét dolgozza fel, továbbá a Római Magyar Akadémia alapításának 90. évfordulóján a Balassi Kiadó gondozásában megjelent Falconieri-palota, Róma című kötetet. A szerzők: Molnár Antal, történész, az intézmény egykori igazgatója, valamint Tóth Tamás, a PMI rektora.

Az esten jelen volt többek között Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki, valamint Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet; Érszegi Márk Aurél, a szentszéki nagykövetség első beosztottja; Németh László prelátus, a PMI volt rektora, illetve nagykövetségek, szentszéki hivatalok, illetve római egyházi felsőoktatási intézmények és kollégiumok több képviselője. Az estét Puskás István, a Római Magyar Akadémia jelenlegi igazgatója moderálta.

A könyvbemutató után – első alkalommal az intézmény történetében – a PMI megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt: sokan voltak kíváncsiak az intézetre, amelynek kápolnáját 1958-ban Prokop Péter pap, festő díszítette freskókkal; üvegablakait 2002-ben Hajnal János készítette.

Forrás és fotó: Pápai Magyar Intézet

Magyar Kurír

PMI fotótár:

(PMI fotótár, Ádám Miklós fotói):

Az I. világháborúban elesett magyar hősi halottakra emlékeztek Rómában

80 éve, 1937-ben áldották meg a római Santa Maria dell’Anima templom emlékkápolnáját, amely alatt, az altemplomban az osztrák-magyar hadsereg I. világháborúban meghalt 456 katonáját temették el, köztük magyarokat is. A templomban halottak napján, november 2-án jubileumi megemlékezést tartottak.

 

Az elhunyt katonák földi maradványait a római és Róma környéki temetőkből helyezték át az Osztrák–Magyar Monarchiához és a Habsburg-házhoz egykor szorosan kötődő templomba, amely egyben a német ajkú római közösség temploma.

A római magyar papi kollégium – amely 1940-ben a Pápai Magyar Intézet nevet vette fel – közössége 1937-től minden évben megemlékezett a világháborúban olasz földön elhunyt és itt eltemetett katonákról a Santa Maria dell’Anima templomban. A templomhoz kapcsolódó papi Anima-kollégium volt a Pápai Magyar Intézetet alapító Luttor Ferenc alma matere. Rektorsága idején minden évben tartottak a templomban megemlékezést a papi kollégisták, ám a második világháború és az azt követő időszak eseményei miatt megszakadt ez a hagyomány.

A kápolna megáldásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából a Pápai Magyar Intézet jelenlegi rektora és ösztöndíjasai részt vettek a templom halottak napi szentmiséjén, amelyet Franz Xaver Brandmayr, az Anima-kollégium osztrák rektora mutatott be.

A megemlékezésen jelen volt többek között Németh László prelátus, olaszországi magyar főlelkész; Harsányi Ottó ferences szerzetes, morálteológus; Érszegi Márk Aurél, a szentszéki magyar nagykövetség első beosztottja, és képviseltették magukat a Collegium Germanicum et Hungaricum papnövendékei is.

A jelenlévők a szentmise végén lementek az altemplomba, és az emlékkápolna alatt lévő sír előtt – amelyet egy oltár és egy latin nyelvű emléktábla jelöl – magyarul is imádkoztak az elhunyt hősök lelki üdvéért, valamint a békéért.

Fotó: Érszegi Márk Aurél

Magyar Kurír

Lásd még: Vatikáni Rádió

Aquinói Szent Tamás halálának helyét keresték fel a Pápai Magyar Intézetben lakó papok

A római Pápai Magyar Intézetben élő papok október 22-én a fossanovai egykori ciszterci apátságot keresték fel.

Fossanova Rómától – légvonalban 77 kilométerre – délre fekszik. Jóval az ezredforduló előtt is létezett már itt bencés közösség; a ciszterci apátságot a 12. században alapították, ekkor épült gótikus temploma is.

A hely különösen is híres arról, hogy 1274. március 7-én itt halt meg a kor legnagyobb teológusa, Aquinói Szent Tamás domonkos szerzetes, aki útban a lyoni zsinatra megbetegedett, és Fossanovában töltötte életének utolsó napjait. A szent testét 1369-ben a domonkosok a franciaországi Toulouse-ba vitték át, ami közrejátszott abban, hogy a hely végül elnéptelenedett.

Később, a kor szokásai szerint kommendátor apátok (a pápa által kinevezett nem szerzetes papok) irányították a monostort és a hozzá tartozó birtokokat; ezt követően már csak perjel állt a közösség élén. 1798-ban Napóleon francia csapatai fosztották ki, a 19. században a karthauziak próbálták újraéleszteni az apátságot, ma a ferences rendhez tartozik. A helyet 1974-ben, Aquinói Szent Tamás halálának 700. évfordulóján VI. Pál pápa is meglátogatta.

Fotó: Végerbauer Richárd

Magyar Kurír

Erdő Péter bíboros celebrált évnyitó szentmisét a római Pápai Magyar Intézetben

A Pápai Magyar Intézet protektora, Erdő Péter bíboros, prímás október 8-án, Magyarok Nagyasszonyának főünnepén nyitotta meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia fenntartásában működő római intézmény új akadémiai évét.

Az ünnepi szentmisén jelen voltak az intézetet felügyelő Vigilancia Bizottság tagjai, Szentmártoni Mihály jezsuita szerzetes, a Pápai Gergely Egyetem professzora; Kovács Gergely pápai káplán és Melo Lajos domonkos szerzetes, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója.

Homíliájában Erdő Péter kiemelte, hogy Szűz Mária az emberiség történetében fordulópont, hiszen az ő kimondott igenje megváltoztatott mindent: előtte csupán sejtések és ígéretek voltak a birtokában, utána azonban Jézus Krisztusban a megváltás műve beteljesesedett, valósággá lett. Az emberiség fejlődése során különböző csoportokba, nemzetekbe rendeződött, melyek saját kultúrával és történelemmel rendelkeznek, a Teremtő gazdag ajándékaként. A kinyilatkoztatás pedig tudomást vesz a nemzetekről. Az utolsó ítéletről szóló beszédében például maga Jézus is említi őket. A népeknek a Biblia szerint angyala van. Az egyes nemzetek gyakran választottak maguknak patrónust, közülük is kiemelkedik a Szűzanya, hiszen őt sok nemzet, így a magyar is nagyasszonyaként, védőszentjeként tiszteli. Ez a pártfogás azonban kétoldalú: egyrészt reméljük az ő oltalmát nemzetünkre, életünkre, másrészt azonban ez minket is kötelez. Nekünk is igent kell mondani Isten tervére. A Pápai Magyar Intézet lakói, itt tanuló ösztöndíjasai különösen is kérjék az ő közbenjárását, hogy Máriához hasonlóan be tudják teljesíteni azt a küldetést, amely miatt Rómába érkeztek, hogy igent tudjanak mondani Isten tervére népünk és Egyházunk életében, tanulmányaik alapján közvetíthessék is szent akaratát mások felé.

A kilencven éve magyar tulajdonban lévő római Falconieri-palota falai közt működő, Tóth Tamás (Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye) pápai káplán, rektor vezette Pápai Magyar Intézetben jelenleg hat magyar ösztöndíjas pap lakik: Ádám Miklós (Esztergom-Budapest) biblikumot, Bokor Zoltán (Szombathely) erkölcsteológiát, Dobos András (Miskolc) keleti teológiát, Molnár János (Szombathely) erkölcsteológiát, Nagy Csaba (Debrecen-Nyíregyháza) házasság- és családteológiát, valamint Végerbauer Richárd (Győr) biblikus teológiát tanul.

Fotó: Végerbauer Richárd

Képgaléria:

Magyar Kurír